Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
x
2019 október 27 vasárnap - 21:12:52     Kulturális hírek      Hozzászólás0

img_8878.jpgOktóber 26-án Molnár György harmonikaművész és koncertzenekara látogatott el Abonyba. Egy fantasztikus, több zenei korszakot átívelő esttel varázsolták el a nagyérdeműt.
A műsor első fele instrumentális zenéket tartalmazott, amely közben Molnár György elmesélte, hogy kétszeres „Ki mit tud?”-os nekifutása során is „kiesett” a mezőnyből, miután ellenfél hiányában megszüntették a szervezők a kategóriáját. De nem adta fel az álmait! Kitartó munkájának legnagyobb eredménye a 2002-es Lyra-díj, amelyet a Budapesti Kongresszusi Központban vett át. Ekkor fogalmazta meg zenei hitvallását is, amely hivatalos honlapján olvasható: „Számomra egy-egy díj elnyerése nem csupán a szakma elismerését jelenti, hanem egész eddigi életpályám elismerését is. Ahányszor csak kitör a vastaps, úgy érzem, ismét sikerült egy kis lépést tenni a harmonika méltó helyre emeléséért a magyar és nemzetközi zenei életben. Célom, hogy minél többen megismerjék és megszeressék ezt a különleges hangszert és csodálatos hangzásvilágát, valamint, hogy szakmai tudásomat, tehetségemet továbbra is megmutathassam.”
Bámulatos játéka meggyőzte az abonyi embereket, hogy valóban ő az ország legjobb harmonikaművésze. A zenekar további tagjai ugyancsak kitettek magukért. Játékukat még órákig elhallgatta volna a közönség.
A műsor második felében a zenekarhoz csatlakozott a csodálatos Szulák Andrea, aki táncdalokat hozott magával, illetve Cserháti Zsuzsa és Máté Péter előtt is lerótta tiszteletét. Az énekesnő – ahogy 2015-ben – ismét nyitott volt egy villáminterjúra.

img_8837.jpgJandácsik Pál (továbbiakban: J. P.): Egy stúdiófelvételről utazott az abonyi koncertre. Honnan van ennyi energiája?
Szulák Andrea (továbbiakban: Sz. A.): Nem mindig vagyok ennyire energikus, de a közönség ebből nem vehet észre semmit. Ők mindig megérdemlik tőlem a száz százalékot.

J. P.: A koncerten tett egy kijelentést, hogy bár nagyon szereti a színészetet, a zene mégis talán egy kicsit közelebb áll Önhöz. Mi a kedvenc műfaja?
Sz. A.: Klasszikus zenén nőttem fel, és a mai napig az tölt fel. Szeretem a jazzt is és a régi slágereket.

J. P.: Molnár György egy beszélgetésben kifejtette a véleményét, hogy az igazi koncerthangulathoz elengedhetetlen az élő zene. Ön is így gondolja?
Sz. A.: Igen, bár még manapság is gyakran lépek fel olyan helyen is, ahol nincs elég pénz arra, hogy élő zenekart is szerződtessenek mellém.

J. P.: Hány zenekarral szokott dolgozni? Mennyire jelent nehézséget rengeteg más teendője mellett összeegyeztetni a közös próbákat?
Sz. A.: Különböző zenekarokkal lépek fel, és mivel ez a hivatásom, meg kell oldanom a próbákat is, ez elengedhetetlen.

J. P.: Cserháti Zsuzsa még ma is él a dalaival köztünk! Ön is nagyon sokat tesz az emléke ápolásáért. Ugyan már 16 éve elment, nem érez szomorúságot, amikor egy-egy slágerét elénekli?
Sz. A.: Az én emlékeimben Zsuzsa egy vidám, életszerető, jó humorú emberként él. Sokunknak hiányzik, de nem akarok rá szomorúan emlékezni.

J. P.: Molnár György a koncerten taglalta, hogy szerinte túl sokszor hirdetnek tehetségkutató műsorokat. Talán már nem is annyira az egyének a fontosak, hanem inkább a show. Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy valaki megmaradjon a zeneiparban? Elég a tehetség?
Sz. A.: A tehetség nagyon fontos, de szorgalom, elhivatottság és szerencse is kell hozzá. Meg az, hogy ne adjuk fel az álmainkat az első kudarcok után.
 
J. P.: Már harmadjára látogatott el Abonyba – amelynek a lakosai ismét visszavárják! Üzen nekik valamit?
Sz. A.: Boldogan jövök bármikor Abonyba, mert csodálatos mindig a közönség, aki itt vár. Nagyon hálás vagyok nekik, és nagy szeretettel gondolok rájuk!

J. P.: Mi pedig ugyanolyan szeretettel várjuk vissza!
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képre!)
2019 október 27 vasárnap - 11:38:12     Hivatali hírek      Hozzászólás0

img_20191022_121530.jpgMegújul a református temetőben található Abonyi Lajos kripta a Falumúzeum Baráti Körének kezdeményezésére. A síremlék nemzeti örökségvédelem alatt áll, a felújításához szükséges engedélyeket az önkormányzat megkapta.
A munkálatokat a KA-FÉM Bt. kezdi el október 30-án. A kripta december 5-ig készül el. Az MBK elnöke, Korbély Csabáné kifejtette, hogy a felújítás a „Várostörténeti Alapból” történik meg, amelyet a városvezetés annak az érdekében hozott létre, hogy megóvja a helytörténeti emlékhelyeket.
Abonyi Lajos az egyik legfontosabb, városunkhoz köthető irodalmi személy. Mellszobra áll a város szívében, nem csak egy út, hanem falumúzeum, illetve összevont intézményként a művelődési ház is az ő nevét viseli. Síremlékét sajnos kikezdte a természet, ezért létfontosságúvá vált a megmentése.

Abonyi Lajos Márton Ferencz néven Kisterenyén született 1833-ban. Kilenc évesen került Abonyba, ahol apja birtokot vásárolt. A kecskeméti református kollégiumban és a pesti evangélikus líceumban tanult, a pesti tudományegyetemen jogtudori oklevelet szerzett.
A forradalom és szabadságharc idején mozgó nemzetőrként tevékenykedett, tanulmányai befejezése után apjánál, majd önállóan gazdálkodott Abonyban. Pest-Pilis-Solt vármegye aljegyzője tisztségét töltötte be 1861-ben, majd járási gyámfelügyelője volt 1867–1872-ig.
abonyi_lajos_ellinger_ede_felvtele.jpgAz irodalmi életbe Nagy Ignác vezette be. Első írása 1850-ben jelent meg, amely évtől rendszeresen közölte írásait a Hölgyfutár, a Nővilág, a Budapesti Hölgy-Divatlap, az Ország Tükre, a Fővárosi Lapok, Magyarország és a Nagyvilág. Idillikus regényeiben és elbeszéléseiben elsősorban az alföldi népéletet ábrázolta. Pályája elején és végén történelmi regényeket is írt. Például Az utolsó kurucvilágban a Péró-féle parasztfelkelésnek állított emléket. Eötvös József és Jókai Mór hatására írt nagyregényei a kor társadalmi problémáival foglalkoztak. Kisregényei, elbeszélései gyakran fordulnak a népköltészethez, egyes írásainak népballada adja a vázát. Regényeiből népszínműveket is írt, amelyek közül többnek Blaha Lujza volt a főszereplője. Legismertebb színműve, A betyár kendője évtizedekig szerepelt különböző színházak repertoárjában. A folklór szeretete élete végéig elkísérte: a Kisfaludy Társaság megbízásából igen sok népdalt jegyzett le. Neki köszönhető – többek között – a Kodály Zoltán Háry Jánosából ismertté vált, Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik című dal lejegyzése.
Abonyi Lajos a 19. sz. vége és a 20. sz. első éveinek egyik legnépszerűbb írója volt, kortársai életművét Jókai Mór és Mikszáth Kálmán munkásságával vetették össze. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak is. Halála után tíz éven belül megjelent húszkötetes életműsorozata, amely közül többet a Révai magyar klasszikusai könyvsorozatban is kiadtak. Művei sajnos a két világháború között kikoptak a magyar irodalmi közéletből: igen részletező, sokszor dagályos stílusú regényei, elbeszélései nem könnyű olvasmányok, parasztábrázolásai, népies idilljei és népszínművei gyakran kerülik a drámai összecsapások végső kiélezését. Munkáiban fellelhető népszokások, babonák, egyéb megfigyelések saját gyűjtésén alapultak, ezért írásainak döntő többségét a mai folkloristák is haszonnal forgathatják. Távol tartotta magát a főváros irodalmi életétől, szinte egész életében abonyi kúriáján tartózkodott, ahol viszont vendégül látta a magyar irodalmi és színházi élet legismertebb képviselőit, többek között Arany Jánost, Balázs Sándort, Szigligeti Edét, Blaha Lujzát és Jászai Marit is. Jókai Mór is gyakran időzött a Márton családnál: ő volt fiának, Márton Lajosnak a nevelője. Jókai meg is festette a gyermek Márton Lajos portréját.
Abonyi Lajos 1898-ban halt meg.

Cikk és fotó: Jandácsik Pál
(A nagyításhoz kattintson a képre!)
2019 október 27 vasárnap - 10:46:40     Hivatali hírek      Hozzászólás0

73004227_499899823931345_1575073423518859264_n.jpgAhogy korábban megírtuk, az Agro-Way Kft. az abonyi Kultúra Házába szervezett a mezőgazdasági precíziós művélésről konferenciát, amelynek középpontjában a mezőgazdasági drónok álltak. A konferencia több kérdést feszegetett a technológiával kapcsolatban. Azt is, hogy milyen jogosítvány szükséges egy drón irányításához.
A rendezvényen részt vett kínai Beijing TT Aviation Technology Co.,LTD. (röviden: TTA) cégtől Lilian Lee is.
Ezeknek a drónoknak az irányításához a TTA kiképzőközpontokat működtet. Lilian Lee az elkövetkezendő hónapokban Európát járja, hogy kiképzőközpontokat telepítsen az Unió tagországaiban. Magyarország is esélyes erre. Budapesttel Abony áll versenyben!
Lilian Lee tárgyalásokat folytatott Pető Zsolt polgármesterrel. Abony előnyére szól, hogy a mezőgazdasági környezetének hála még inkább alkalmas lehet bemutató-és kiképzőközpontok létrehozására, ezért a TTA üzleti tervet fog készíteni egy abonyi székhellyel kapcsolatban. Addig Abony Város Önkormányzata előkészíti a lehetséges letelepedéshez szükséges feltételeket. Ha sikerül megegyezésre jutni, akkor nem mindennapi, európai szinten is egyedülálló cég fog a városunkban működni!
 
Cikk: Jandácsik Pál
(A nagyításhoz kattintson a képre!)
Hírkategóriák
Közérdekű információk

Programajánló

*****
*****
*****
*****
Bővülő vállalkozásaink

logo.gif




tolnato.JPG


Generál Kontakt logó-01.jpg

ma-bau.JPG


 
Első kézből
Új Magyarország
Gazdasági program
Abony lenndületbe jön
 
 
 
Természetjárók Köre
Nosztalgiakórus
Magán Zoo

Környező települések
Cegléd Újszilvás
Újszász Szolnok
Kőröstetétlen Törtel
Intézmények