Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2017 március 13 hétfő - 20:49:08     Egyesületi hírek      Hozzászólás0

nagyabonyi_szinkor_bujocska_abony_abony.hu_2017.jpgNagy sikerrel mutatta be újra a Nagyabonyi Színkör a „Bújócska” című vígjátékot 2017. március 11-én, a Művelődési Házban.
 
Csizmarek Mátyás 1954-ben írt prózáját először tavaly vitték színpadra. Miután meghívták a társulatot Tápiószőlősre egy idei bemutatóra, úgy gondolták, a felújított művet az abonyi közönségnek is megmutatják, amely ismét nagyon tanulságosra és szórakoztatóra sikeredett. Az előadás előtt Király Béláné kihirdette a színkör által tavaly kezdeményezett Tarka Borjú Rajzpályázat eredményét (részletek hamarosan).
 
Még több fotóért KLIKK a képre!

Az alábbiakban Király Béláné köszöntő szövegét tesszük közzé:
 
2016. május 28-29-én már láthatta az abonyi közönség a Bújócskát. Akkor itt volt a tápiószőlősi kultúrház igazgatója és meghívta a darabot március 18-ára. Úgy gondoltuk, hogy ha már felújítjuk, akkor még egyszer bemutatjuk itthon is, hogy, aki akkor nem látta, most megnézhesse.
 
A második Világháború után Magyarországon is új időszámítás kezdődött. Fenekestől felfordult a világ. Az ötvenes évek elején a politikai légkör átmeneti enyhülése során kormányprogrammá tették a vígjáték-irodalom támogatását. Ennek a korszaknak kedvelt szerzője volt Csizmarek Mátyás (1907-1973) zeneszerző, újságíró, drámaíró. A Bújócskát 1954-ben írta, ebben a mai néző számára is tökéletesen átélhető formában mutatja be az ötvenes évek elejének magyar társadalmát. Ez volt az a korszak, amikor villamosvezetőből, péksegédből, kubikusból vezérigazgató, mindenható párt-titkár lehetett, „ugratós” osztályt végzett új káderek iskolai katedrát kaptak. Úr helyett az elvtárs lett a hivatalos megszólítás, a „Jó napot kívánok!” helyett a Szabadság!-köszönés járta. Olyan helyzetbe kerültek vagy kényszerültek emberek, melyben elveszítették, vagy nehezen találták meg önmagukat. Ez különösen igaz a semmiből kiemelt, magas polcra rakott káderekre. A kisemmizett, deklasszált régi elit lelkileg jobban bírta a változásokat, mert a neveltetésük, műveltségük megadta nekik a biztos menedéket. Abban az időben csak a munkás és a paraszt számított embernek. Az úri bitangoktól elvették mindenüket, internáló táborokba vitték őket, vagy mehettek külföldre, vagy jobb esetben portásnak. (A mi Kostyán doktorunknak is - akinek a nevét most az egészségház viseli, - a győzelem napján, 1945. május 9-én, a cigányzenekar mellett, a cimbalmot kellett cipelnie, - a cigányzenészek sűrű bocsánatkérése közepette.) 
 
A Bújócska főszereplője is egy villamosvezetőből vezérigazgatóvá kinevezett káder, aki a nagy mozgalmár, vonalas, egyetemista lányának is jó káder férjet szeretne. A kiszemelt káder-vőlegény azonban, nem is igazi káder, csak a kényszer csinált belőle paraszt-kádert, meg a jó barátja, akinek a nagy ötletére három apát is sikerül összecsődíteni. Persze minden jó, ha jó a vége. Aki elveszítette is, végül megtalálja önmagát, és minden probléma megoldódik.
 
A Bújócskát a szerző 1954-ben írta, de Abonyban már a következő évben bemutatták az akkor színjátszók. 2016-ban nagyon nagy vállalkozás, és kockázat ennek a darabnak a műsorra tűzése több okból. A nagyközönség már nagyon máshoz szokott. Egy prózai darab, pláne, aminek bonyolult története van, komoly odafigyelést igényel szereplőktől, nézőktől egyaránt. 
 
Mi, divatosan fogalmazva, bevállalósak vagyunk. Kockáztatunk! És bízunk a sikerben, abban, hogy a közönség veszi a lapot! A próbák alatt rengeteget nevettünk, remekül szórakoztunk, és ezt kívánom a kedves közönségünknek is.
 
Kiegészítette: Darányi Erika
Abony.hu fotók: Székely Szilárd és Szilágyi Tamás