Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2018 szeptember 18 kedd - 10:59:02     Városi rendezvények      Hozzászólás0

   Abonyi Lajos születésének 185. és halálának 120. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt a Falumúzeumban 2018. szeptember 15-én. Az igényesen berendezett tárlatot Jandácsik Pál, a Kultúra Háza munkatársa nyitotta meg, kiemelve Abonyi Lajos életének fontosabb momentumait.

   A kiállítás létrejöttét fáradhatatlan munkájával segítette, Györe Tibor - hangsúlyozta.

   A megnyitón műsorral kedveskedett a jelenlévőknek Balogh Tamás Zsolt, közreműködött Hegedűs Fanni. A megnyitó apropóján az érdeklődők ingyenesen tekinthették meg pátriánk neves írójának tárlatát. A kiállítás november közepéig látogatható nyitvatartási időben.

Szerző és Abony.hu fotók: Darányi Erika

A képre kattintva megtekinthető a rendezvényről készült fotógaléria!

Elérhetőségek és további információ:
Cím: 2740 Abony Vasút u. 16.
Tel/Fax: 53/360-075
E-mail: abonyinaplo@gmail.com
Honlap: http://www.mukomu.lapunk.hu
 
Nyitva tartás:
Hétfő: zárva
Kedd: 09:00-13:00
Szerda: zárva
Csütörtök: 13:00-17:00
Péntek: zárva
Szombat: 09:00-13:00
Vasárnap: zárva
 
Csoportok előzetes bejelentkezése esetén nyitvatartási időn kívül is lehetőség van a látogatásra. Előzetes bejelentkezés az 53/360-075-ös vagy az 53/360-096-os telefonszámon.

Az alábbiakban Jandácsik Pál beszédét tesszük közzé, mely a megnyitón hangzott el:

   Abonyi Lajos Márton Ferencz néven Kisterenyén született 1833-ban. Kilenc évesen került Abonyba, ahol apja birtokot vásárolt. A kecskeméti református kollégiumban és a pesti evangélikus líceumban tanult, a pesti tudományegyetemen jogtudori oklevelet szerzett. A forradalom és szabadságharc idején mozgó nemzetőrként tevékenykedett, tanulmányai befejezése után apjánál, majd önállóan gazdálkodott Abonyban. Pest-Pilis-Solt vármegye aljegyzője tisztségét töltötte be 1861-ben, majd járási gyámfelügyelője volt 1867–1872-ig.

   Az irodalmi életbe Nagy Ignác vezette be. Első írása 1850-ben jelent meg, amely évtől rendszeresen közölte írásait a Hölgyfutár, a Nővilág, a Budapesti Hölgy-Divatlap, az Ország Tükre, a Fővárosi Lapok, Magyarország és a Nagyvilág. Idillikus regényeiben és elbeszéléseiben elsősorban az alföldi népéletet ábrázolta. Pályája elején és végén történelmi regényeket is írt. Például Az utolsó kurucvilágban a Péró-féle parasztfelkelésnek állított emléket. Eötvös József és Jókai Mór hatására írt nagyregényei a kor társadalmi problémáivalfoglalkoztak. Kisregényei, elbeszélései gyakran fordulnak a népköltészethez, egyes írásainak népballada adja a vázát. Regényeiből népszínműveket is írt, amelyek közül többnek Blaha Lujza volt a főszereplője.

   Legismertebb színműve, A betyár kendője évtizedekig szerepelt különböző színházak repertoárjában. A folklór szeretete élete végéig elkísérte: a Kisfaludy Társaság megbízásából igen sok népdalt jegyzett le. Neki köszönhető – többek között – a Kodály Zoltán Háry Jánosából ismertté vált, Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik című dal lejegyzése.

   Abonyi Lajos a 19. sz. vége és a 20. sz. első éveinek egyik legnépszerűbb írója volt, kortársai életművét Jókai Mór és Mikszáth Kálmán munkásságával vetették össze. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak is. Halála után tíz éven belül megjelent húszkötetes életműsorozata, amely közül többet a Révai magyar klasszikusai könyvsorozatban is kiadtak.

   Művei sajnos a két világháború között kikoptak a magyar irodalmi közéletből: igen részletező, sokszor dagályos stílusú regényei, elbeszélései nem könnyű olvasmányok, parasztábrázolásai, népies idilljei és népszínművei gyakran kerülik a drámai összecsapások végső kiélezését. Munkáiban fellelhető népszokások, babonák, egyéb megfigyelések saját gyűjtésén alapultak, ezért írásainak döntő többségét a mai folkloristák is haszonnal forgathatják.

   Távol tartotta magát a főváros irodalmi életétől, szinte egész életében abonyi kúriáján tartózkodott, ahol viszont vendégül látta a magyar irodalmi és színházi élet legismertebb képviselőit, többek között Arany Jánost, Balázs Sándort, Szigligeti Edét, Blaha Lujzát és Jászai Marit is. Jókai Mór is gyakran időzött a Márton családnál: ő volt fiának, Márton Lajosnak a nevelője. Jókai meg is festette a gyermek Márton Lajos portréját.

   Abonyi Lajos 1898-ban halt meg Abonyban, a református temetőben nyugszik. Ez a kiállítás, ahogy látni fogják, nem csupán őt hivatott bemutatni, hanem a korszakot is, amelyben élt. Ennek a kiállításnak az elkészítésében számos ember volt segítségünkre, akiknek ezúttal szeretnénk köszönetet mondani. Csibrány István a bejáratnál látható emléktáblát újította fel. Magyar Imréné ajándékozta nekünk a bejárat másik oldalánál látható Abonyi Lajosról készült festményt, ami Abonyi Magyar Imre alkotása. Szeretnénk kiemelni egy nagyon fontos személyt, aki nélkül ez a kiállítás nem valósulhatott volna meg ilyen minőségben: Györe Tibort, aki fáradhatatlanmunkájával nem csak a tárlat, hanem az egész kézműves nap előkészületeiben oroszlánrészt vállalt. Köszönjük neki!