Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2018 október 30 kedd - 11:41:09     Hivatali hírek      Hozzászólás0
Forrás és fotók: berettyohir.hu

   "Már gyermekkorában megfogalmazódott benne a néphagyomány iránti tisztelet és elköteleződés.

   Magát szerényen csak zománcművesnek vallja, de számos kiállításon és Berettyóújfalu több rendezvényén is találkozhattunk már különféle technikákkal készült gyönyörű alkotásaival. Jelenleg a Bodorka NépmesePont egyik vezetője, és nem utolsósorban két kisgyermek boldog édesanyja" - írja a berettyohir.hu.

"Mikor és hogyan kezdődött az alkotás iránti elköteleződésed?

Gyermekkoromtól kezdve alkotok, ugyanis kézműves családból származom. Abonyban születtem, a szüleim fazekasok és én lényegében a műhelyben nőttem fel, szívesen játszottam az agyagdarabokkal. Négyen vagyunk testvérek - a bátyám faműves -, de sajnos egyikünk sem vitte tovább a fazekasmesterséget. A nagyszüleim is nagyon kreatívak voltak, az anyai nagyapám például bognármester volt, bármit el tudott készíteni fából, sőt, a fa megmunkálásához szükséges szerszámait is ő maga készítette. Kicsit tőle is származtatom a kézügyességemet. Az apai nagymamám egy különleges módját választotta az alkotásnak, ő grillázstortákat készített."

"Sokrétű alkotói tevékenységet folytatsz, melyiket vallod igazán a magadénak?

Szorosan a kézművességhez kapcsolódó végzettséget Debrecenben a Koós Károly művészeti iskolában, Zománcozott dísztárgykészítő szakon szereztem. Zománcművesnek vallom magam, emellett a Debreceni Egyetem Néprajz-művelődésszervező szakán diplomáztam, amely annyiban meghatározó a pályámon, hogy a többi között a népi kézművesség különböző ágaival is ismerkedtem, megszerettem, illetve a folklór műfajok szellemisége döntően meghatározza és befolyásolja a saját alkotásaimat."     

Forrás és fotó: berettyohir.hu

"A rajzolás-festés iránti szeretetemet egy abonyi szobrászművésznek, Blaskó Sándornak köszönhetem – sokat „kaptam”, tanultam tőle -, de ez irányú szakmai végzettségem nincs. A mézesbábos mesterség szintén családi hagyományból fakad, anyukám gyermekkoromban minden karácsonykor egyedi, saját tervezésű szaggatóval készített mézeskalácsot. Nekem ez nagyon megtetszett, és ma már nem csak az ünnepre készítek mézesbábot, hanem az egyedi recept szerint elkészített tésztából, különböző (tojáshabos – ejzolt, vagy magos-rátétes) díszítésekkel valósítom meg a gyakran népmesék ihlette elképzeléseimet." 

"Mit szeretnél üzenni az alkotásaiddal? 

Már gyermekkoromban elköteleztem magam egy olyan életfelfogás mellett, amelyet szerves műveltségnek szoktak nevezni. Röviden és tömören ez azt jelenti, hogy a magyarság páratlan és egyedülálló, tárgyi és szellemi kulturális értékeit megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk a fiatalabb generációknak. Mindezen túl, igyekszem a szépet és a jót meglátni mindenben és az alkotásaimmal is ezt szeretném közvetíteni a közönség felé, hiszen annyi rossz, annyi gonoszság van a világban, mégis meg kell találnunk az apró örömöket, a szépséget minden napban." 

"Mi inspirál a munkád során? 

Nagyon szeretem a népmeséket és a balladákat, legendákat, szentek élet történeteit, a magyar népi vallásosság és hitvilág témakörét, általában ezekből merítek ihletet. Ezek a műfajok nem csupán a múltról szólnak, hanem iránymutatást adhatnak a mai életünkre vonatkoztatva is. A balladák gyakran női lelkeket, női sorsokat mutatnak be, olyan élethelyzetekben, amelyekkel a jelen korban is szembesülhetünk. Ilyen például a csodahalott - Görög Ilona, a szétválasztott, de haláluk után egymásra találó szerelmesek történetét elmesélő Kádár Kata, vagy a gyermekét elhagyó anya, Budai Ilona balladája. Az, hogy éppen mit választok témául, annak mindig van a saját életemre egy vetülete. Az alkotás során arra törekszem, hogy ne csupán egy illusztrációt készítsek az adott műről, hanem megszólítsam vele a közönséget."