Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2018 december 29 szombat - 08:12:41     Hivatali hírek      Hozzászólás0

   Múltidéző rovatunkban régi újságokat fellapozva meséljük el a városunkban történt eseményeket. Az alábbiakban 1958-ba utazunk vissza.

   "Néhány gyümölcsfa már felöltötte menyasszonyi ruháját az abonyi kertekben, s az utcai pocsolyák tükre megkettőzi a szép tavaszi képet. A tavaszi hangulatot még fokozza a kisfiúk és kislányok vidám csapata. A takaros embercsemeték a közeli iskolákból jönnek, hátukon, vagy a kezükben iskolatáska. Egyik-másiknak még komoly hegedűtok is. Abony egyik büszkesége a zeneiskola. Ez az első községi zeneiskola az országban. Három évvel ezelőtt nyílt meg és jelenleg már 400 tanulója van, ami nagy szó, hiszen a község lélekszáma nem éri el a húszezret, az iskolaköteleseké 1600, tehát az abonyi iskolások 25 százaléka jár zeneiskolába. Úgy látszik, Abony leginkább földműves népének kedve van a muzsikához. A levitézlett földesurak hajdani jobbágyainak ivadékai a hegedű, zongora, nagybőgő, brácsa és a fúvós hangszerek között választhatnak ebben az iskolában, amelynek élén Szabó Sándor igazgató áll, a Hazafias Népfront abonyi szervezetének elnöke.

Nagyításért kattintson a képre!

   Szép, tágas hajléka van a kultúrotthonnak, de az igazi élet még nem alakult ki benne. Helyiségei napközben üresek, csak estefelé észlelhető bennük némi mozgás. A szakosztályokat már megszervezték, mégpedig a község adottságainak megfelelően. Az abonyiak lelkes méhészek, eddig is 600-800 méhcsaládot tartottak házuk táján, de bizony csak a hagyományos módszerekkel méhészkedtek. A kultúrotthonban megalakult és 26 taggal működő méhészszakkör most arra törekszik, hogy a modern méhészkedés módszereit alkalmazzák az abonyi méhészek is. Bíznak abban, hogy a méhészkedés Abony lakosságát számottevő jövedelemhez juttatja.

   Harminchárom tagja van a szabás-varrás szakkörnek. Az abonyi nők ősidők óta igen ügyesen bánnak a tűvel. Most folyik a szervezkedés, amelynek az a célja, hogy háziipari szövetkezetbe tömörítse az abonyi asszonyokat. Ugyan, csak népszerű a kézimunka is Abonyban. A kézimunka szakkörnek 56 tagja van. Az abonyi fiatalság feltűnő szeretettel érdeklődik a képzőművészet iránt. A képzőművész szakkör 12 tagja szorgalmasan látogatja Horváth József tanfolyamát, ahol a grafika és a festészet alapelemeivel ismerkedik. A fotószakkörnek 12 tagja van. Ugyanannyi a báb-szakkörnek, amely kéthónaponként bábjáték előadásokat rendez. Most alakult meg a színjátszó szakkör és hamarosan be is mutatkozik az abonyi közönségnek.

   A zeneiskola mellett Abony büszke száztagú művészegyüttesére is, amely az ének-, zene és tánckultúra szolgálatában értékes eredményeket ért el és megkapta a „Szocialista kultúráért“ kitüntetést is.

   Kéthetenként a Szigligeti és a Faluszínház együttese színielőadásokat rendez Abonyban. A jegyek ezekre az előadásokra pillanatok alatt mindig elkelnek elővételben és így a színészek telt házak előtt produkálják művészetüket.

   A községi tanács anyakönyvvezetője, Györe Pál, aki komoly elfoglaltságot jelentő hivatala mellett ellátja a kultúrotthon hivatali tisztjét is, közben pedig azon fáradozik, hogy megteremtse az abonyi tájmúzeum alapját. Mert Abony múzeumot is szeretne. Györe Pál szorgalmasan bújja a levéltárakat és kutatja az Abony múltjára vonatkozó adatokat. Már két érdekes okmánynak bukkant a nyomára. Az egyik Mária Terézia adománylevele, amely vásárok tartására adott Abony községnek jogot, a másik pedig II. Rákóczi Ferenc oltalomlevele Abony számára. Maguk az eredeti okmányok még nem kerültek elő, de a szorgalmas kutató már talált útmutató utalásokat rájuk. Gyűjti Abony néprajzi adatait is és hatalmas fényképgyűjteményt állított össze az abonyi népéletről.

   Abony neve nem sokszor szerepel az ország történelmében. A szabadságharc alatt a szolnoki csata után itt vonultak keresztül Perczel Mór hadai. Kossuth Lajos toborzó kőrútján Abonyba is eljutott és egyik nagysikerű toborzóbeszédét az abonyi községháza előtt mondotta el olyan nagy hatással, hogy az abonyi fiatalság tömegesen jelentkezett utána a forradalom lobogója alá. Van Abonynak egy, még földerítésre váró irodalomtörténeti nevezetessége is. A száj- hagyomány szerint egy abonyi házban, a Nagykőrösi út 10. szám alatt született az ifjabb Dumas Sándor. Hogy mi a történelmi alapja ennek az abonyi legendának, azt egyelőre nem lehet tudni. Az abonyiak mindenesetre hisznek benne.

   Azt lépten-nyomon érzi a látogató, hogy Abony levegőjében nagy akarások feszülnek. Fejlődni, haladni szeretne ez a nagykiterjedésű község gazdasági, de kulturális téren is. Szomjazza és szereti a kultúrát, fogékony iránta, lelkesedik és szívesen áldoz is érte."

Szerző: Magyar László

Forrás és fotó: Pest Megyei Hírlap 1958. ÁPRILIS 25. PÉNTEK