Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2019 október 08 kedd - 16:15:07     Hivatali hírek      Hozzászólás0

imgp0837_msolata.jpgSzeptember 29-én Zenei Világnap alkalmából megrendezésre kerülő estén különleges vendégeket köszönthettünk az abonyi Kultúra Háza színpadán: a Budapesti Operettszínház két tündöklő csillagát, Janza Katát és Szabó P. Szilvesztert.
Janza Kata EMerTon-díjas színésznő, musical énekes. Számos színdarabban mutatta már meg különböző arcait a nagyérdeműnek, így a teljesség igénye nélkül volt már Zárdafőnöknő az Apácashowban, az Elfújta a szélben Scarlett, illetve Belle is, játszott Elisabethet, Mária Magdolnát, Capuletnét, Marilyn Monroe-t, és lenyűgözte a nagyérdeműt a Manderley-ház eszelős Mrs. Danverseként is. Csupa különböző szerepek ezek, amelyekben egytől egyig megcsillogtatta színészi zsenialitását.
Karrierjét végig követte egy másik nagyszerű művész, a Jászai Mari-díjas Szabó Péter Szilveszter, aki számtalan alkalommal volt partnere a színpadon. Szabó P. Szilveszter az Elisabethben játszotta a Halált, a Jézus Krisztus Szupersztárban Heródes királyt, ő volt az őrjöngő Tybalt, a magányos, ám szeretetre vágyó Szörnyeteg, a Szentivánéji álom Oberonja és Manderley titokzatos ura, Maxim de Winter. Igazi musical hangulatot hoztak magukkal Abonyba.
A lázas készülődés közepette a két művész egy rövid interjúra is szakított időt, amelyben beszámoltak a munkájuk mellett arról is, hogy hogyan érzik magukat az Abonyhoz hasonló kisvárosok zenés estjein.
Janza Kata már többször is ellátogatott hozzánk: kétszer Dolhai Attilával, illetve két önálló műsorral a Kultúra Háza mesebérletének keretén belül, ahol gyermekdalokkal varázsolta el az apróságokat.
img_5220.jpgFantasztikus volt, hogy Szilvesztert úgy vezettem ma be ide (szerk.: Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely), hogy már jártam nálatok korábban – mosolygott Kata. – Beszámoltam neki az előző élményeimről: arról, hogy itt milyen jó a hangosítás, hogy ti milyen kedvesek vagytok, hogy mennyire vártok minket, hogy már sokadjára tiszteltek meg azzal, hogy meghívtatok. Ez is egy nagyon nagy dolog a számomra. Mondtam Szilveszternek, hogy itt biztos jól fogja magát érezni. Ez azért nagyon fontos, mert ő azon művészek közé tartozik, akik nem igazán szeretnek kilépni a komfortzónájukból. Szilveszter szereti, ha van egy zenekari árok közte és a nézők között, én viszont az a típus vagyok, aki el tud vonatkoztatni ettől. Sőt, kifejezetten szeretem, amikor a műsor interaktív, és beszélhetek a nézőkhöz. Ha Szilveszter érzi, hogy otthonosan mozgok valahol, akkor ő is sokkal hamarabb feloldódik. Nagyon szeretem a „helyi” közönségeket. Látom, hogy megadják a módját az alkalomnak, díszbe öltöztetett szívvel jönnek el ezekre az estékre, és szó szerint is kiöltözve, mintha színházba érkeznének. Nagyon klassz volt látni ezt az odaadást. Szilveszter: Katival már össze vagyunk nőve húsz éve. Kettőnk közt van a színház. Lehet, hogy túl misztikusnak vagy romantikusnak hangzik, de ha már tíz embernél többen néznek minket, már színházról beszélhetünk. Meg kell teremteni azt az előadói modort, azt a miliőt, amit át akarunk adni, beszélgetünk egymással nem csak a dalok között, hanem a dalokkal is. Megnyugtató, hogy nem egy idegen csajjal jövök fellépni, így a hely sem lesz idegen.
– Mennyire spontán a műsor? Egy forgatókönyv szerint halad a zenés est is?
img_5184.jpg– Csak az a vezérgondolat van „megírva”, amire felfűzzük a műsort – szögezi le Kata. – Jelen esetben az volt, hogy hogyan kezdődött Szilveszterrel a pályánk, miken mentünk keresztül együtt, miket játszottunk együtt, és hol teljesedett ki a karrierünk. Énekeltünk olyan darabokból, amikben most játszunk külön-külön, de előadtunk egy Rebecca blokkot is, amiben együtt szerepelünk. Tehát volt egy vezérszál, amin végig mentünk, de ami közte zajlik – az sosincs megbeszélve. Sok szabadságot kell hagyni egy ilyen koncerten, mert így lesz „akkor és most” élménye a közönségnek. A közönség érzi, hogy mi van előre megírva, és mi a „lerágott csont”. Szerintem az emberek arra kíváncsiak, ami „akkor és ott” születik meg a színpadon.
– Milyen sűrűn jártok vendégelőadásokra?
– Nekem ez az ötödik ebben a hónapban (szerk.: szeptember) – taglalja Szilveszter. – Ebből kettő Budapesten volt, a többi vidéken. Ez sok mindentől függ, mert rengeteget járok szinkronstúdiókba, Walt Disney mesékbe felénekelni, továbbá vannak felújító próbáim is, illetve a saját összeállított írásaim, jövőévi terveim.
– A színészet mellett írsz, szobrászkodsz és rendezel is. Honnan van ennyi energiád?
– Az embernek két lába van, mégis három pedált kell nyomnia egy autóban. Vezetés közben önkéntelenül nézzük a tájat, az embereket, a zebrán átmenő öregbácsit, aki emlékeztet a nagypapára, és észre sem veszed, hogy közben nyomod a gázt, mert ez egy tanult reflex, beidegződés. Amikor a piros lámpánál állok, akkor írok egy novellát, vagy egy verset, mert a „piros lámpánál állás” nem része a vezetésnek. Amikor egy-egy szerepet próbálok, rengeteg rigolyával szembesülök; olyannal, amit nem ért meg a zeneszerző, vagy a dramaturg sem. Ezeket kezdem el kifejteni. Abban hiszek, hogy a szobor ott van valahol a kő vagy a fa alatt, csak le kell fejteni róla a felesleget. Ez adja magát – nem tudok csak „egy üggyel foglalkozó ember” lenni. Kötelességemnek érzem kimondani azt, ami bennem van. Mindig azt a hitvallást követtem, hogy mindent ki kell mondani; akkor is, ha „rossz”.
img_5306.jpg– Mi is a „rossz”? Nagyon sok intrikus karaktert formáltál meg a színpadon. Mennyivel másabb egy negatív karaktert játszani, mint egy pozitívat?  Hogy rendezed el ezt a lelkedben?
 – Nincs negatív karakter. Maga Joker is megosztó. Már játszottam magát a Halált is, aki nem más, mint egy fekete ruhába bújt szerelmes férfi. A Mozartban Colloredo meg akarta fejteni a zsenialitást, azt, hogy hogyan születik meg valakiben a zene. Javert A nyomorultakban maga is a törvény rabja volt. Neki „igaza” volt abban a pillanatban. Nem hiszek abban, hogy bármi „eredendő” lenne. Az egyik vizsgafeladatom Lucifer volt Az ember tragédiájából. Neki is csak az volt a bűne, hogy fel mert tenni egy kérdést Istennek – hogy miért csináltad a teremtést. Ő sem gonoszságból kérdezte ezt, csak kíváncsiságból.
– Szeretnétek üzenni valamit az abonyi embereknek?
– Azt, hogy nagyon szépen köszönjük a szeretetüket és a kitartásukat, hogy mindig visszajönnek a koncertjeinkre – zárja az interjút Kata. –Ígérem, ha megszavazzák nekem hatodjára is a bizalmat, akkor a következő koncerten is új dalokkal fogok jönni, és olyan dolgokkal, amit esetleg még nem halottak tőlem. Szeretném, ha úgy mennének ki az emberek az ajtón, hogy „a Janza Kata most is tudott nekünk valami újat hozni”.  

Jandácsik Pál  
Fotók: Tóth Andrea, Borsányi János
(A nagyításhoz kattintson a képre!)