Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2019 október 27 vasárnap - 20:12:52     Kulturális hírek      Hozzászólás0

img_8878.jpgOktóber 26-án Molnár György harmonikaművész és koncertzenekara látogatott el Abonyba. Egy fantasztikus, több zenei korszakot átívelő esttel varázsolták el a nagyérdeműt.
A műsor első fele instrumentális zenéket tartalmazott, amely közben Molnár György elmesélte, hogy kétszeres „Ki mit tud?”-os nekifutása során is „kiesett” a mezőnyből, miután ellenfél hiányában megszüntették a szervezők a kategóriáját. De nem adta fel az álmait! Kitartó munkájának legnagyobb eredménye a 2002-es Lyra-díj, amelyet a Budapesti Kongresszusi Központban vett át. Ekkor fogalmazta meg zenei hitvallását is, amely hivatalos honlapján olvasható: „Számomra egy-egy díj elnyerése nem csupán a szakma elismerését jelenti, hanem egész eddigi életpályám elismerését is. Ahányszor csak kitör a vastaps, úgy érzem, ismét sikerült egy kis lépést tenni a harmonika méltó helyre emeléséért a magyar és nemzetközi zenei életben. Célom, hogy minél többen megismerjék és megszeressék ezt a különleges hangszert és csodálatos hangzásvilágát, valamint, hogy szakmai tudásomat, tehetségemet továbbra is megmutathassam.”
Bámulatos játéka meggyőzte az abonyi embereket, hogy valóban ő az ország legjobb harmonikaművésze. A zenekar további tagjai ugyancsak kitettek magukért. Játékukat még órákig elhallgatta volna a közönség.
A műsor második felében a zenekarhoz csatlakozott a csodálatos Szulák Andrea, aki táncdalokat hozott magával, illetve Cserháti Zsuzsa és Máté Péter előtt is lerótta tiszteletét. Az énekesnő – ahogy 2015-ben – ismét nyitott volt egy villáminterjúra.

img_8837.jpgJandácsik Pál (továbbiakban: J. P.): Egy stúdiófelvételről utazott az abonyi koncertre. Honnan van ennyi energiája?
Szulák Andrea (továbbiakban: Sz. A.): Nem mindig vagyok ennyire energikus, de a közönség ebből nem vehet észre semmit. Ők mindig megérdemlik tőlem a száz százalékot.

J. P.: A koncerten tett egy kijelentést, hogy bár nagyon szereti a színészetet, a zene mégis talán egy kicsit közelebb áll Önhöz. Mi a kedvenc műfaja?
Sz. A.: Klasszikus zenén nőttem fel, és a mai napig az tölt fel. Szeretem a jazzt is és a régi slágereket.

J. P.: Molnár György egy beszélgetésben kifejtette a véleményét, hogy az igazi koncerthangulathoz elengedhetetlen az élő zene. Ön is így gondolja?
Sz. A.: Igen, bár még manapság is gyakran lépek fel olyan helyen is, ahol nincs elég pénz arra, hogy élő zenekart is szerződtessenek mellém.

J. P.: Hány zenekarral szokott dolgozni? Mennyire jelent nehézséget rengeteg más teendője mellett összeegyeztetni a közös próbákat?
Sz. A.: Különböző zenekarokkal lépek fel, és mivel ez a hivatásom, meg kell oldanom a próbákat is, ez elengedhetetlen.

J. P.: Cserháti Zsuzsa még ma is él a dalaival köztünk! Ön is nagyon sokat tesz az emléke ápolásáért. Ugyan már 16 éve elment, nem érez szomorúságot, amikor egy-egy slágerét elénekli?
Sz. A.: Az én emlékeimben Zsuzsa egy vidám, életszerető, jó humorú emberként él. Sokunknak hiányzik, de nem akarok rá szomorúan emlékezni.

J. P.: Molnár György a koncerten taglalta, hogy szerinte túl sokszor hirdetnek tehetségkutató műsorokat. Talán már nem is annyira az egyének a fontosak, hanem inkább a show. Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy valaki megmaradjon a zeneiparban? Elég a tehetség?
Sz. A.: A tehetség nagyon fontos, de szorgalom, elhivatottság és szerencse is kell hozzá. Meg az, hogy ne adjuk fel az álmainkat az első kudarcok után.
 
J. P.: Már harmadjára látogatott el Abonyba – amelynek a lakosai ismét visszavárják! Üzen nekik valamit?
Sz. A.: Boldogan jövök bármikor Abonyba, mert csodálatos mindig a közönség, aki itt vár. Nagyon hálás vagyok nekik, és nagy szeretettel gondolok rájuk!

J. P.: Mi pedig ugyanolyan szeretettel várjuk vissza!
 
Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képre!)