Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2019 november 26 kedd - 20:07:52     Közterületi hírek      Hozzászólás0

20170217135759-natura2000-170b1r0z.pngAhogy beszámoltunk korábban róla, sérült vidrát találtak a lakosok az Újszászi úton november 11-én. Sokan nem tudják, hogy az európai vidra fokozottan védett faj, eszmei értéke 250.000 Ft.
Ebből kifolyólag sorra vesszük a településünk területén élő védett fajokat - elpusztításuk ugyanis természetkérosításnak minősül.

A város külterületén 2 Natura 2000 terület található szikes gyepekkel és mocsarakkal, valamint a Kaszáló-erdő védett. A Duna-Ipoly Nemzeti Park közreműködésével tesszük közzé Abony legjelentősebb természeti értékeit - amelyek körül vesznek bennünket, és kis túlzással akár a kertünkben is megfordulhatnak.
 
A legértékesebb költő madárfajok:
 
parlagi_sas_mate_bence_0001_1.jpg

parlagi sas
A parlagi sas elsősorban a fákkal, kisebb erdőkkel tarkított füves puszták, mezőgazdasági területek csúcsragadozója. Fészkét a táplálkozóterület közelébe, nyugalmas helyre, magas fák koronájába építi.  A hatékony védelmi erőfeszítések eredményeként hazai állománya a 80-as évektől kezdve lassan, de folyamatosan növekszik, a költőpárok száma napjainkra meghaladta a 200-at.
Eszmei értéke: 1.000.000 Ft


falco_cherrug_1_bohu_el.jpg
kerecsensólyom
Az eurázsiai erdős sztyepp zóna jellegzetes sólyomfaja, a Kárpát-medencétől Kínáig terjedt el. Magyarországon régebben főleg sziklapárkányokon költött, mára nagyrészt nyílt agrárterületeken költ. Fészket nem épít varjúfélék, más ragadozómadarak fészkét foglalja el, de mesterséges költőládákban is egyre nagyobb számban fészkel.
Eszmei értéke: 1.000.000 Ft 


kek_vercse_loki_csaba_0008.jpg
kék vércse
Hazánkban a kék vércse elsősorban az ország középső és keleti részén, az Alföld sík vidékein költ. A kék vércse hosszú távú obligát vonuló, telelőterülete Délnyugat-Afrikában van, a Dél-Afrikai Köztársaság északi részétől Namíbián és Botswanán keresztül Angoláig, Zimbabwéig és Zambiáig terjed. A kék vércse a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít saját fészket, költéséhez elsősorban a varjúfélék fészkeit foglalja el. Hazánkban a vetési varjú, szarka, dolmányos varjú fészkekben telepszik meg leggyakrabban, de szinte bármely, méretben megfelelő gallyfészket (pl. egerészölyv) vagy akár faodút, faüreget is elfoglalhat. A megfelelő élőhelyen mesterségesen kialakított fészektelepeket is hosszú távon használja és sikerrel költ azokban.
Eszmei értéke: 500.000 Ft

jakab_s_009.jpg
szalakóta
Öreg fák odvaiban, fekete harkály és zöld küllő által vájt odúkban, ritkán homokfalak üregeiben költ. Fészekalja általában 4-5 darab fehér színű tojásból áll. Szívesen elfoglalja a mesterséges odúkat is, melyek kihelyezésére a megfelelő nagyságú fák hiánya, és ezáltal a zöld küllő és fekete harkály hiánya miatt van szükség. A legelőkhöz, kaszálókhoz, mezőgazdasági területekhez kötődik, hiszen rovarokból álló táplálékát itt könnyen megtalálja.
Eszmei értéke: 500.000 Ft

pcanko3.jpg
piroslábú cankó
Hazánkban főleg az alföldi szikeseken, vizenyős réteken, legelőkön fészkel, sokszor bíbicek és nagy godák társaságában. Fészkét zsombékra építi növényi anyagokból, lehetőleg sekély víz által körülvett lokális magaslaton. Fészekalja 4 tojásból áll, a kotlási idő 23 nap. A fészekhagyó fiókákat a szülők a növényzet között, tocsogós területeken nevelik. 
Eszmei értéke: 250.000 Ft

gyurgyalag.jpg
gyurgyalag
Telepes fészkelő, lösz- és homokfalakban, homokbányákban, csatornák, mélyebb árkok falában alakít ki lyukakat költőhelyül. Folyók meredek partfalában is megtelepedhet. Költőürege még a jégmadárénál is hosszabb, elérheti a 2 métert is. Későn, április végén - május elején érkezik vissza, ezért évente csak egyszer költ. Költési sikerét a vízparton veszélyeztethetik az áradások, máshol siklók, valamint a homok- és löszfalak leomlása, elhordása okozhat jelentős problémát, ezért állományait oltalmazni kell a káros hatásoktól. Fészekalja 6-7 tojásból áll, melyeken mindkét szülő kotlik.
Eszmei értéke: 100.000 Ft

lans_mnor.jpg
kis őrgébics
Dél- és kelet-európai, valamint közép-ázsiai elterjedésű madár. Hazánkban leginkább a sík vidéki, bokrokkal tarkított területeket részesíti előnyben, elsősorban a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon, a Dunántúlon nagyon kis számban fordul elő. Évente egy fészekaljat nevel. A fészket a párok közösen, rendszerint ezüst- vagy akácfára építik fűszálakból, gyökérdarabokból, melyet virágzó növényekkel díszítenek. 5-7 tojást rak, amin csak a tojó kotlik. A fiókákat mindkét szülő eteti.
Eszmei érték 50.000 Ft

corvus_frugilegus_berlin-2.jpg
vetési varjú
Természetes élőhelyei az alföldi puszták. Telepesen költ. Gallyakból készülő fészkét a saját fészket nem építő erdei fülesbagoly, a vörös vércse és a fokozottan védett kék vércse is költőhelyül használja, ezért védelme kiemelt fontosságú. A kék vércsék úgy időzítik májusi visszatérésüket a telelőterületről, hogy eddigre a varjúfiókák már fészekelhagyó korba kerüljenek. A fészekalj nagysága 3-6 tojásból áll. Csak a tojó üli a tojásokat. A hím feladata a táplálékszerzés, míg a tojó az etetést végzi.
Eszmei értéke: 50.000 Ft

A legértékesebb növényfajok:

szennyes-infu2-meszarosandras.jpg
szennyes ínfű
15–30 cm-es, gyapjas-bozontos szárú, évelő növény. Szőrös, átellenes állású levelei hosszúkás-tojásdadok vagy hosszúkás- elliptikusak, ülők; a virágos hajtásokon sárgászöldek, legfeljebb a csúcsi részen fogazottak, a meddőkön zöld színűek, általában fogazottak. Virágai levélhónaljiak. A párta felső ajka csökevényes, az alsó rész két nagy hasábja szennyesfehér vagy halványsárga, lilásbarna rajzolattal (de előfordulnak rajzolat nélküli egyedek is).
Eszmei értéke: 50.000 Ft

prunus_tenella0.jpg
törpe mandula
Alacsony, mintegy 30–90 cm magas cserje. Ágai vékonyak. Levelei hosszúkás-lándzsásak, 3–8 cm hosszúak, fényeszöldek, aprón fűrészes szélűek. Az őszibarackéra emlékeztető, ötszirmú rózsaszín virágai ülők, a száron szórtan és rendszerint sűrűn állók. Termése kicsi (1–2 cm), zömök mandula, szőrős külső burokba zárva.
Eszmei értéke: 10.000 Ft

mauerpfeffer2.jpg
sziki varjúháj
Szirom és porzó 5–5. A tüszők megnyúlt-hosszúkásak, éréskor vérvörösek. – Tövétől 3–5 fele-melkedő oldalágú kopasz, gyakran vöröslő efemer. A levelek 3–6 mm hosszúak, széles-tojásda-dok vagy hengeresek. A szirom fehéres, közepén sötét rózsaszínű csíkkal. A tüszők sugarasan szétállók, kopaszak.
Eszmei értéke: 5.000 Ft

20170206153417-nyulank-sarma-ornithogalum-brevistylum-ha-d5p6ta1p.jpg
nyúlánk sárma
A hagymás növény – nevéhez híven – nyúlánk, magas, 40–80 (–120) cm-es. Szára egyszerű. Szürkészöld levelei (4–6 db) húsosak, 6–10 mm szélesek, virágzáskor még rendszerint megvannak. A virágfürt csúcsi, bimbós része hegyesedő, keskeny, tömött. A tejfehér virágok viszonylag hosszú, gyakran 3 cm-nél is hosszabb kocsányokon fejlődnek (de bimbósan a legfelső kocsányok igen rövidek), 6 tagúak. Az elliptikus lepellevelek háta zöldes csíkos; hosszuk 9–15 mm, szélességük 3–4 mm. A terméses kocsányok eleinte ívesen felállók, majd szorosan a tengelyhez simulók; rövid csúcsba hegyesedő murváik kicsik. Termése tojásdad, kb. 13 mm nagyságúra fejlődő tok.
Eszmei értéke: 5.000 Ft

carduus_crispus_-_khar_karuohakas.jpg
horgas bogáncs
Magasabb termetű (60–100 cm), egészében szúrós, 3–5 (néha több) fészkű évelő. Levelei mélyen osztottak; a hasábok tojásdad-háromszögűek, karéjosak. Az alsó levelek lándzsásak. A levélfonák ± fehéres-szürkés (de néha csak vékony) molyhú. A levéltövisek max. 2 mm hosszúak. A kifejlett fészkek max. 2 cm szélesek. A fészekpikkelyek ± rásimulók, gyakran vörösesek; a középsők és a külsők lényegesen rövidebbek a belsőknél. A fészkek pirosak vagy pirosaslilák, rendszerint magánosak. A kocsányok rányomottan fehér-gyapjasak, a rajtuk lévő szakaszos tövis sorok gyakran csaknem a fészekig érnek.
Eszmei értéke: 5.000 Ft

Fontosabb egyéb védett fajok:

bombina_bombina_european_firebellied_toad_captive-0295_low_res.jpg
vöröshasú unka
A vöröshasú unka hátoldala szürke vagy fekete, bőrét lekerekített szaruszemölcsök borítják. Létezik egy zöld hátú változata is, amely a normál színezetű egyedekkel együtt fordul elő. Fekete hasoldala a narancssárgától a sötétpirosig terjedő színárnyalatú, egymástól jól elkülönülő foltokkal tarkított. A lábujjakra a vörös foltok nem terjednek rá. A has fekete alapszínében tűhegynyi fehér pontok láthatóak. A hímek mellső végtagján párzási időszakban fekete színű hüvelykvánkos látható. A kifejlet állat 35-50 mm-re, lárvája 15-38 mm-re nő meg.
Eszmei értéke: 2.000 Ft

c.cricetus_lublin1.jpg
hörcsög
A hörcsög zömök testű rágcsáló. Testhossza 20–27 cm, amelyből a farok 5–7 cm. Testtömege 220-450 gramm között mozog. Feje világosbarna, sötétebb sárgás és fehér sávokkal. Háta sárgásbarna, hasa fekete. Néha előfordulhatnak fekete vagy fehér példányok is, de ezek nagyon ritkák.
Eszmei értéke: 25.000 Ft

Köszönjük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztály közreműködését!

Fotók és részletes leírások:
nme.hu
termeszetvedelem.hu
bfnp.hu
dunaipoly.hu
hullomagazin.hu

Elérhetőségek:
Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (korábbi OKTF)
1016 Budapest, Mészáros utca 58/a
Tel.: 06 (1) 224 9100
Email: orszagoszoldhatosag@pest.gov.hu

Duna-Ipoly Nemzeti Park
1121 Budapest, Költő u. 21.
Tel.: 06 (1) 391 4610
E-mail: dinpi@dinpi.hu