Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
2019 november 30 szombat - 19:40:34     Kulturális hírek      Hozzászólás0

img_4137.jpg2019. november 30-án az Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely épületében (Abony, Vasút út 16.) különleges tárlat nyílt Úttörő rádió kísérletek Abonyban – A rádió hőskora címmel.
A kiállítás egyik része az első magyar, Abonyhoz köthető rádió kísérletezőről szól: Fábián Istvánról, a másik a megboldogult Nagy László grandiózus rádió gyűjteményének egy töredékének felhasználásával a rádiókészülékek „evolúcióját” mutatja be a ’40-es évektől egészen a ’90-es évekig.
A megnyitót nagyon nagy érdeklődés övezte. Megtelt a kiállítótér. A megnyitó kezdetén Szacskó Levente, a Bihari Ifjúsági Stúdió fiatal művésze énekelt egy dalt, majd Korbély Csabáné, a Múzeum Baráti Kör elnöke mutatta be Fábián Istvánt, akiről méltatlanul keveset tud az abonyi lakosság – holott technikatörténeti jelentőségű a neve. A trianoni bizonytalanság után ugyanis úttörője volt annak, hogy Magyarország általa hívójelet kapjon a nagyvilágban!
Korbély Csabáné a beszédében részletesen beszámolt erről:
„Fábián István 1908-ban január 31-én született és szüleivel a Nagykőrösi úton ma is álló Kazinczy kúriában lakott. Innen adta le az első hívójeleket. Édesapja országgyűlési képviselő volt.  A ceglédi Kossuth Lajos Főgimnázium tanulójaként ott találkozott Mende Jenővel, a hazai rádiótechnikai szakírás megteremtőjével, aki akkor fizikát tanított. A fiatalember nagy érdeklődéssel hallgatta tanára előadásait, melyek arra sarkallták, hogy többet tudjon meg erről az ismeretlen területről.
Akkoriban már Perényi Sándor, aki szintén lelkes rádióamatőr volt, boltot nyitott a jelenlegi falumúzeum szomszédságában. Gyakran keresték fel különböző alkatrészekért az ország más területén élő rádióamatőrök is ezt a helyet. Ezzel könnyebbé vált Fábián István számára is a szükséges kellékek beszerzése, amiben segítséget kapott Perényi Sándortól, aki gyakran utazott a fővárosba, beszerezve barátja számára a szükséges dolgokat.
Sajnos Fábián István fiatal szervezetét megtámadta a tbc, ezért tanulmányait nem folytatta tovább a gimnázium keretei között, de elkezdett behatóbban foglalkozni a rádiózással, különösen a rövidhullámokkal. Első tapasztalatait a Tátrában végzett gyógykezelések alkalmával szerezte, ahol akkoriban kezdődött az amatőrök intenzív szervezése. Rendszeresen hallgatta a Rádió Wien adásaiban sugárzott morzetanfolyamot és levelezésben állt az osztrák amatőrökkel. Végre 1926 őszén elkészült az eddigi vevőkészülék mellé egy adó is. Szerény 3 wattos teljesítménye volt, mégis nagy érdeklődést váltott ki egész Európában. A 18 esztendős István a WAA azonosító jelet választotta, melyben a W Magyarországot, az első A Abonyt, a második A pedig az első rádióamatőrt jelezte.  40 méteres hullámsávban forgalmazott, a legnagyobb távolság, amit elért 2500 km volt. /Algéria/. Egy másik abonyi amatőr Siller István ezt később kiterjesztette és elérte a 17 700 km-t. Később a WAA hívószám EWAA-ra változott. Az E betű Európát jelezte Fábián István hívójelében.
A gazdasági válságban birtokuk csődbe jutott, mindenüket eladva 1929-ben elhagyták Abonyt. Ekkor István már nagybeteg volt, hívójeléről, publicisztikájáról nem lehetett hallani többé. 1930-ban hagyta itt a földi létet, mindössze 22 évesen.  Ne feledjük el, hogy ez a fiatalember önerejéből valósította meg az ország első amatőr rádióállomását és indította el hazánkban az amatőr rádiózást. Készülékei, pályafutásának emlékei testvérhez, Fábián Pálhoz kerültek, aki a 30-as években Pirtó községben élt, onnan jelentkezett be.
Ez a rövid története az abonyi rádióamatőrök történetének, akiket később több is követett, nyilván már nem csak házilag összerakott készülékeket használva. Az, hogy erről ma itt beszélhetünk, és néhány eszközt megmutathatunk a kezdetekről Wlassits Nándornak köszönhetjük! Az általa végzett kutatás, a megírt könyv tette lehetővé azt, hogy megtudjuk ezt a történetet. Az még inkább hatalmas és önzetlen cselekedet, hogy az összegyűjtött tárgyakat visszajuttatja oda, ahol ez a történet kezdődött!”
A megnyitón jelen volt Wlassits Nándor is, aki néhány érdekességgel bővítette Fábián István élettörténetét. Hálás köszönet az ajándékozásának! Ezúton köszönjük Molnár Gábornak, az Abokom Nonprofit Kft. munkatársának, hogy elszállította Gyuláról a kiállítási anyagot, illetve köszönjük Györe Tibor munkáját!

img_4020.jpg

A tárlatot kiegészítette az abonyi rádióamatőr: Kenéz Béla egy működő antik Orion rádióval és egy Morze-készülékkel.
A felnőtteket a kiállításhoz kapcsolódó keresztrejtvény várja, a gyermekek pedig kipróbálhatják a Morze-készüléket! A tárlat jövő tavasszal is megtekinthető lesz!
 
Nyitva tartás:
Kedd: 9:00-13:00
Csütörtök: 13:00-17:00
Szombat: 9:00-13:00
Az iskolás és egyéb csoportok, érdeklődők az intézmény nyitva tartási idején túl is bejelentkezhetnek tárlatvezetésre az 53/360-075-ös telefonszámon! A vállalkozó kedvű, idősebb gyermekekből álló csoportok érdekes Morze-feladatokat oldhatnak meg: Mentsük meg a Titanic utasait, akadályozzuk meg a marslakók invázióját!
 
img_4000.jpg

Cikk: Jandácsik Pál
Fotók: Borsányi János
(A facebook galéria megtekintéséhez kattintson a képekre!)