Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
x
Humán Osztály

Tisztelt Látogató!


A továbbiakban megismerkedhet a Humán Közszolgáltatások és Munkaügyi Osztályon folyó munkával, az egyes támogatási formák megállapításának szabályaival, jogi hátterével.

Az osztályon feladatellátás az alábbi területeket foglalja magában:

  1. Szociális igazgatási eljárás
  2. Munkaügyi, személyügyi feladatok ellátása

A Humán közszolgáltatások és Munkaügyi Osztályon az alábbi dolgozók látják el a feladatokat:


Kovács Teodóra
osztályvezető
fszt. 4. szoba
53/360-135/111 mellék
Vargáné Francsák Hajnalka
munkaügyi-gazdasági ügyintéző
fszt. 2. szoba
53/360-135/115 mellék
Sulyok Erika
szociális ügyintéző

rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, közhasznú-közcélú foglalkoztatás
fszt. 2. szoba
53/360-135/115 mellék
Méri Irén
szociális ügyintéző

rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, közlekedési támogatás, első lakáshoz jutó támogatás, szemétszállítási díj kedvezmény iránti kérelmek, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
fszt. 5. szoba
53/360-135/112 mellék
Vezsenyi Adrienn
szociális ügyintéző

közgyógyellátási igazolvány, temetési segély, köztemetés
fszt. 5. szoba
53/360-135/112 mellék
Juhász Piroska
szociális ügyintéző

rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, közlekedési támogatás, rehabilitáció ügyek, ápolási díj, Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer kérelmek
fszt. 6. szoba
53/360-967


Ügyfélfogadási rend:

Hétfő: 13,00-18,00 óráig

Szerda: 8,00-16,00 óráig

Péntek: 8,00-12,00 óráig


Tájékoztató az egyes ellátási formák igénylésének feltételeiről:

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása:

a 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

A közlekedési kedvezmények fajtái:
- közlekedési támogatás
- személygépkocsi szerzési támogatás
- személygépkocsi átalakítási támogatás

Közlekedési támogatás:
A támogatáshoz a kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be.
A támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása, az alapösszeg mértéke: 7000.-Ft/év.
Közlekedési támogatás annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg
-       akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg (2010. évben 71.250.-Ft-ot)
-       valamint a kiadott orvosi szakvélemény   igazolja a súlyos mozgáskorlátozottság tényét ( minimum hét pont).

Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támogatás összegét időarányosan a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

Személygépkocsi szerzési támogatás:
A támogatáshoz a kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be
Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg
-       akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg (2010. évben 71.250.-Ft-ot)
-       aki érvényes vezető engedéllyel rendelkezik, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa, gyermeke, vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja
-       a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.

A jegyző a szerzési jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát minden év június 30-ig felterjeszti a hivatalhoz.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. §-a, a gyermekek védelméről szóló 6/2000. (II.29.) Önkormányzati rendelet
6. §-a alapján

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha az ót gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került.
A támogatás a gyermeket érintő közvetlen költségek csökkentésére szolgál.
Nem jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, ha a családban az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010.évben 28.500.-Ft-ot).A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyévben egy alkalommal adható, összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező mértékű lehet (2010. évben 28.500.-Ft).

Szemétszállítási díj kedvezmény iránti kérelem:

Abony Város Önkormányzatának 7/2007. (III.10.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 6/2003.(V.16.) sz. rendelet módosítása alapján

Az éves szemétszállítási díj összege 50 %-ának elengedését kérheti az a 70 év feletti egyedül élő magánszemély, illetve olyan közös háztartásban élő házaspár, ahol mindkét fél 70 év feletti, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %át (2010. évben 57.000.-Ft-ot), egyedül élő esetében 250 %-át (2010. évben 71.250.-Ft-ot).

A kedvezmény a tárgyéven belül, legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Lejártakor ismételten igényelni kell.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság iránti kérelem:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. tv. 54. §. Alapján

A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át (2010. évben 34.200.-Ft-ot)
- aki egyedül élő, annak 150 %-át (2010. évben 42.750.-Ft-ot) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A szociális rászorultság igazolásáról a jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, melynek érvényességi ideje 1 év, és a feltételek fennállása esetén ismételten kiadható.
A jegyző külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

Lakáscélú helyi támogatás:

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi lakáscélú támogatásról szóló 13/2000. (IV.11.) rendelete alapján

Támogatásban részesíthetők azok a házastársak, élettársak, vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, akik közül az egyik fél legalább 5 éve abonyi lakóhellyel rendelkezik.

A támogatás lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, használt lakás vásárlásához, önkormányzati tulajdonú építési telek vásárlásához nyújtható.

A támogatás mértéke:
- lakásépítés és új lakás vásárlása esetén 250.000.-Ft kamatmentes kölcsön
- használt lakás vásárlása esetén 150.000.-Ft kamatmentes kölcsön.

A támogatott tulajdonában lévő vagy kerülő ingatlanra a támogatás összegének erejéig 5 év időtartamra jelzálogjogot, valamint a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba Abony Város Önkormányzata javára bejegyeztetni.

Nem adható támogatás annak:
-       aki a támogatásra irányuló eljárás alatt kérelmében vagy a csatolt mellékletek bármelyikében valótlan adatot közölt,
-       akinek üdülőtulajdona van,
-       aki korábban vissza nem térítendő támogatásban részesült,
-       aki korábban magántulajdonú lakással rendelkezett, vagy jelenleg rendelkezik kivéve, ha egyik szülő elhalálozása esetén jutott tulajdonjoghoz, melyet a másik szülő haszonélvezeti joga terhel,
-       akinek az önkormányzat felé bármilyen tartozása van.

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS

Természetbeni ellátásként!

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

Együtt lakókat kell figyelembe venni, tehát mindenkit,     aki - bármilyen jogcímen- azon a címen lakik!

 Normatív támogatás:   jogosult: 42.750.- Ft/fő (öregségi nyugdíj 150 %-a) feltéve! Ha a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének a 20 %-át meghaladja.

Lakásfenntartás elismert havi költsége: az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. 2010-ben: 450 Ft.

Elismert lakásnagyság: egy személy: 35 nm
                                                                          két személy: 45 nm
                                                                          három személy: 55 nm
                                                                          négy személy: 64 nm
                                                                          négy személynél több: 65 nm+ minden további személy után 5-5 nm,
                                                                          de max. a lakás nagysága.
                                                                           
Összege: változó, függ az egy főre jutó jövedelem, az elismert lakásnagyság és a támogatás mértékének szorzatától


5/2000. (II. 29.) sz. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról


Méltányos támogatás: jogosult: 57.000.- Ft /fő (öregségi nyugdíj 200 %-a), feltéve! Ha a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-ét meghaladja:
 Költségek igazolása: a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó

-         Lakbér, albérleti díj
-       lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
-       A településen közüzemi szolgáltatást végző szervek által kiállított számla vagy csekk másolata, fogyasztásra vonatkozó igazolást
-       Egyedi fűtésű illetve vegyes fűtési módú lakások esetén a rendszeres havi kiadásokra vonatkozó nyilatkozat

Lakásméretet hitelt érdemlő módon kell igazolni. Egyéb bizonyítási eszköz hiányában a Hatósági Osztály méri fel az ingatlan nagyságát.

A támogatás összege egy összegben nem utalható ki.

Közgyógyellátás jellemzői:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Közgyógyellátásra jogosult:
alanyi (2 év)
-       az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú
-       rendszeres szociális segélyben részesülő (67%-os)
-       pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott
-       központi szociális segélyben részesülő
-       rokkantsági járadékos
-       az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban
-       az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül
normatív (1 év)
-       az a személy is , akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (rendszeres gyógyító ellátás költsége) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át (2.850.-Ft) meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500.Ft), egyedül élő esetén 150%-át (42.750.-Ft).
méltányos (1 év)
-       az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.

Abony Város Önkormányzatának 5/2000. (II.29.) számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

-       méltányos közgyógyellátásra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legalább 25%-a (7.125.-Ft), és az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át ( 42.750.-Ft), egyedül élő esetén annak 200%- át ( 57.000.-Ft).
Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest ténylegesen legalább 1000 forinttal megváltozik, az ellátásban részesülő személy kérelmére lehetőség van az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálatára. A felülvizsgálat során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összeg az 1000 forintot eléri.


Temetési segély:

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Abony Város Önkormányzatának 5/2000. (II.29.) számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A települési önkormányzat a rendeletében meghatározott feltételek szerint temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül, akinek családjában, illetve egyedülállóként az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát (85.500.-Ft).
Nem állapítható meg temetési segély annak, aki a kérelmet az elhalálozást követő 60. napon túl nyújtja be.
Abony Városban a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége: 95.400.-Ft

A temetési segély összege: egy főre jutó jövedelemtől függ a segély összege

- egyedül élő esetén:         - 42.750.-Ft (jöv.) alatt 20.000.-Ft segély
                                                                          - 42.750.-Ft és 57.000.Ft (jöv.) között 15.000.-Ft segély
                                                                          - 57.000.-Ft és 85.500.-Ft( jöv.) között, 10.000.-Ft segély


- családos esetén (egy főre jutó jövedelem): - 28.500.-Ft/fő (jöv.) alatt, 20.000.-Ft segély
                                                                                                                  - 28.500.-Ft és 57.000.-Ft (jöv.) között, 15.000.-Ft segély
                                                                                                                  - 57.000.-Ft és 85.000.-Ft (jöv.) között, 10.000.-Ft segély



Köztemetés:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 22 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
- nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
- az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik
Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a haláleset helye szerint illetékes önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

Ápolási díj
                   
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény alapján (40-44. §)

Ápolási díj a tartós gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás, jegyző állapítja meg, jövedelemhez nem kötött támogatás. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít.

A támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező (2010. évben bruttó: 28.500.-Ft nettó 25.795.-Ft) .

Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló
-       súlyosan fogyatékos (hallássérült, mozgássérült, látássérült, értelmi sérült)
-       tartósan beteg 18. év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.

A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolást végző személy kérelmére emelt összegű ápolási díj folyósítását állapítja meg, a támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-a (2010. évben bruttó: 37.050.-Ft nettó 33.530.-Ft) .

A jogszabály értelmében fokozott ápolást igénylő az a   személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a)       étkezni, vagy
b)       tisztálkodni, vagy
c)       öltözködni, vagy
d)       illemhelyet használni, vagy
e)       lakáson belül –segédeszköz igénybevételével sem- közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A települési önkormányzat a fokozott ápolást igénylő személy betegségének fennállásáról   ápolt személy tartózkodási helye szerinti illetékes módszertani intézmény   által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt.


Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény              


A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján (19-20. §)


A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult.
a) meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményére
b) meghatározott pénzbeli támogatásra,
c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.


A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át (2010. évben 39.900.-Ft)
- ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- ha a nagykorúvá vált gyermek  
( nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy
felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.)

- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a     fenti pont alá nem tartozó esetben   (2010. évben 37.050.-Ft).

Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élő közeli   hozzátartozóként kell figyelembe venni
a)       a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b)       a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket ,
c)       a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
d)       a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e)       korhatárra tekintet nélkül nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket
f)       az a)-e) pontokba nem tartozó a szülő által eltartott rokont.

Jogosultsági feltételnél a vagyoni helyzetet is figyelembe kell venni, a vagyoni helyzet kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó vagyoni értéke a gyermeket gondozó családban
-       külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2010. évben 570.000.-Ft), vagy
-       együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (2010. évben 1.995.000.-Ft)
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Kedvezmény kiterjed a meghatározott gyermekétkeztetés
a)       a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
            aa)       bölcsődés,  
            ab)       óvodás,
            ac)       1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
            ad)         fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti   életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b)       az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részsülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c)       három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d)       az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló az intézményi térítési 50%-át   kedvezményként kell biztosítani.


A vonatkozó jogszabály értelmében a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a)       a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,
b)       a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeni támogatást folyósít (2010.évben gyermekenként 5.800.-Ft)


Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján (20/B. §)

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki
a)       a gyermek tartására köteles, és
b)       nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
Határozatlan időre a jegyző állapítja meg melynek havi összege –gyermekenként- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a. (2010.évben 6.270.-Ft), melyet évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

a)a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, - a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett-,

b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában, - november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellet
pótlékot folyósít (2010. évben 8.400.-Ft) .


Óvodáztatási támogatás

A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján (20/C §).  

A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása
aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,
ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában,
ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,
ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom],
b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal
ba) a tárgyév június hónapjában,
bb) a tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2010. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
(4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.



Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíj

A 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet alapján

A Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíj, olyan felsőoktatási szociális támogatórendszer amely az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára is elérhetővé kívánja tenni a felsőoktatást. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezetként három forrás szolgál:

Települési önkormányzat támogatása
A pályázat létrehozásának célja, hogy szociális támogatási rendszerben azon a szinten történjen a döntéshozás, ahol a legtöbb ismeret birtokában képesek a rászorultságot elbírálni. Ennek megfelelően az Önkormányzat által kiírt Bursa Hungarica pályázat helyben kerül elbírálásra. A támogatás összegét pályázónként állapítja meg az Önkormányzat.

Megyei Önkormányzatok által nyújtott támogatás
A Megyei Önkormányzat tetszőleges összeggel kiegészítheti a települési Önkormányzat által támogatott pályázó számára megítélt ösztöndíjat.
Az 1.) és 2.) pont együttes megnevezése   „Önkormányzati ösztöndíjrész”


Intézményi támogatás   („intézményi ösztöndíjrész”)  
Az Oktatási Minisztérium a támogatáshoz oly módon járul hozzá, hogy az Önkormányzati ösztöndíjrésszel megegyező mértékű támogatást nyújt a sikeres pályázók részére.

Az Önkormányzatok számára a felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati rendszerben való részvétel önkéntes.

 „A” tipúsú pályázó: hallgatói jogviszonyban állók.
     
„B” tipusú pályázó: aki a következő tanévtől kezdődően fog felsőoktatásban tanulni.


A szociális rászorultság vizsgálatakor figyelembe kell venni:
- családban az egy főre jutó jövedelmet
- családjában lévő eltartottak számát
- a családban –kérelmezőn kívül- közép vagy felsőfokú intézményben tanulók számát
- kérelmező családi helyzetét (árva, félárva, egyedül élő, szülője elvált vagy külön él, egész család)
- a pályázó nevel-e gyermeket
- családban rokkant vagy tartós beteget
- családjában munkanélkülit vagy nyugdíjast
- a pályázó részesül-e kollégiumi ellátásban
- a pályázó naponta ingázik-e lakóhelye és felsőoktatási intézménye között

ÁTMENETI SEGÉLY


1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Jogosult:   Aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd.
Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

5/2000. (II. 29.) sz. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Jogosult: jövedelemhatárhoz kötött:
-       egyedül élő esetén 42.750.- Ft ( öregségi nyugdíj 150 %-a)
-       családok esetén: 28.500.- Ft/fő   (öregségi nyugdíj )

Ha a kérelmező létfenntartási gondokkal küzd,   vagy létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető konkrét élethelyzetnek tekinthető különösen:
          -         megélhetést biztosító ellátási formából való kiesés
-       krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem kiesés
-       munkanélküliek esetén járadék, jövedelempótló támogatás, rendszeres szociális segély folyósításáig terjedő időszak
-       fiatal pályakezdő munkanélkülisége.
-       Alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár
-       1-3 havi közszolgáltatási díj hátralék rendezése

Összege:   háztartásonként 28.500.- Ft évente, alkalmanként max.: 14.250.- Ft
                             
Rendkívüli gyógyszersegély: 30 napnál nem régebbi, a gyógyszertár által kiállított, a gyógyszerköltséget tartalmazó, névre szóló igazolással kérelem azonnal elbírálva.
( csak életmentő gyógyszerek esetén!) összege:   személyenként 14.250.-Ft évente

SZOCIÁLI KÖLCSÖN

5/2000. (II. 29.) sz. rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Csak az ingatlanban bekövetkezett elemi kár miatt jár, jövedelemhatárra tekintet nélkül.
Elemi kár: árvíz, belvíz, szélvihar, tűzvész, villámcsapás, földrengés.

Mértéke: max. 42.500.- Ft ( öregségi nyugdíj 150%-a)

Igénybevétel feltétele az előző kölcsön visszafizetése