Abony Város
Szeretettel köszöntjük Önt Magyarország szívében, Pest Megye déli zugában. Budapesttől mintegy órányi autóútra - a 4. sz. fűútvonalon, Cegléd és Szolnok között - található ez a természeti kincsekben, látnivalókban és programokban gazdag település. Reméljük, megtetszik Önnek Országunk eme kicsiny kis szeglete és kedvet kapnak ahhoz, hogy felkeressenek bennünket, és az itt kínált lehetőségek kellemes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak mai felgyorsult világunkban. Kellemes olvasgatást, böngészést kívánunk turisztikai oldalainkon.
Városháza
A Polgármseteri Hivatal épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést.
Városi Termálfürdő
A családias környezetben elhelyezkedő családias kialakítású strand nem csak a helyi lakosság, hanem a környező településekről és messze földről érkező vendégek kedvelt pihenőhelye is. A létesítmény kicsi, de rendkívül hangulatos. Kis- és nagymedence, gyógymedence várja a sportolni, megmártózni, pihenni vágyókat. A Strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják a gyógyulás és felfrissülés páratlan élményét.
Közösségi Ház
Abony Város Önkormányzata támogatást nyert a Lehetőségeink Fő Tere - Abony Város integrált településközpont fejlesztése című KMOP-5.2.1/B-09-2f-2010-0011 azonosító számú pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A pályázat részeként épül meg Abony Város Közösségi Háza- Komplex kulturális, oktatási, művészeti központja és ezzel egyidejűleg az új Zeneiskola, amely az Önkormányzat önerős vállalkozása.
Kinizsi Városkapu
Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg, így birtokai Vásonkővára, Vázsony és a Külső-Szolnok megyei Abony, Paládics, Tószeg, Bög, Kécske, Kürt, Tas stb. faluk az 1473. január 8-án kiállított szabadalmi adománylevél alapján Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolta a területet. Az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva épült meg a Kinizsi Városkapu.
x
Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya


Tisztelt Látogató!

Az alábbiakban megismerkedhet a Hatósági és Szociális Ügyek Osztályon végzett munkával, a leggyakoribb hatósági eljárásokkal és a szociális, valamint a települési támogatások formáival jogi háttérrel bővítve.
 
Figyelem! 2015. március 1-jével átalakult a szociális támogatási rendszer!
Abony Város Önkormányzata megalkotta a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló
7/2015.(II.27.) sz. rendeletét, melynek hatályos változata IDE kattintva is megtekinthető!

A Hatósági és Szociális Ügyek Osztályon az alábbi munkatársak látják el a feladatokat:


Kovács TeodóraHatósági és Szociális Ügyek Osztálya osztályvezetőfszt. 14. szoba53/360-135/115
Juhász Piroskaszociális ügyintéző - anyakönyvvezetőfszt. 15. szoba szoba53/360-135/109
 Méri Irénszociális ügyintéző - anyakönyvvezetőfszt. 15. szoba53/360-135/112
 Kaló ÁgnesGazdasági - munkaügyi ügyintézőfszt. 15. szoba53/360-135/111
Fábián Dezsőhatósági ügyintézőfszt. 13. szoba53/360-135/166
Győri Lászlónéhatósági - munkaügyi ügyintézőfszt. 13. szoba53/360-135/171
Bíró Zsoltközterület-felügyelőfszt. 19. szoba53/360-135
Jandácsik Pálközterület-felügyelőfszt. 19. szoba53/360-135
Fábián Márton Zoltánközterület-felügyelőfszt. 19. szoba53/360-135


Ügyfélfogadási rend:

Hétfő: 13,00-18,00 óráig
Szerda: 8,00-16,00 óráig
Péntek: 8,00-12,00 óráig


I. HATÓSÁGI ÜGYEK:

Tájékoztató a gyakori hatósági eljárásokról:

Kereskedelmi tevékenységek végzésével kapcsolatos eljárások:

2009. október 1. napjától megváltoztak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételei.

A 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet alapján a jövőben elválnak egymástól a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységekre, és a kizárólag üzletben forgalmazható termékekre, valamint az ilyen termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó szabályok.
A kizárólag üzletben forgalmazható termékeket forgalmazó üzletek működési engedélyezésére vonatkozó szabályok:

- Kérelem működési engedély kiadásához;
- 10.000,- Ft illetékbélyeg;
- Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzletek estében az üzlet használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);
- Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
- Közös tulajdonú üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat;
- Működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 3.000,- Ft illetéket kell fizetni;
- A jegyző a működési engedély kiadásával egyidejűleg a működési engedély kiadásáról Igazolást állít ki a kereskedő részére;
- Az üzlet megszűnését a megszűnést követő 5 munkanapon belül – az Igazolás leadásával egyidejűleg – be kell jelenteni a jegyzőnek. A jegyző a bejelentést követően haladéktalanul visszavonja a működési engedélyt, és az üzletet törli a nyilvántartásból.
Nyilvántartás a működési engedéllyel rendelkező üzletekről.
Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység végzésének feltételei:

- Bejelentés a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásához;
- 2.200,- Ft illetékbélyeg;
- Bérelt üzlet esetén az üzlet használatának jogcímét igazoló okirat (bérleti szerződés);
- Haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat;
- Közös tulajdonú üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

A kereskedő a működési engedély megadását, valamint a bejelentést követően a működési engedély iránti kérelemben, valamint a bejelentésben megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző 5 munkanapon belül köteles bejelenteni.
Nyilvántartás a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységekről.

Kizárólag üzletben forgalmazható termékek:
- dohánytermékek;
- kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;
- az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
- állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
- fegyver, lőszer, robbanó- és robbanószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel;
- növényvédő szerek és hatóanyagait;
- nem veszélyes hulladék;
- „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.
 
Szabálysértési eljárások:
Vonatkozó jogszabályok:

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény.
- A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról.

Az eljárás feljelentésre indul a lakhely szerint illetékes jegyzőjénél. A szabálysértésnél általában alkalmazott szankciók az eljárás lefolytatása után pénzbírság kiszabása, amennyiben befizetése határidőre nem történik meg, úgy adók módjára történő behajtása szükséges.


Közterületi értékesítés keretében forgalmazható termékek:
1. napilap és hetilap, folyóirat, könyv,
2. levelezőlap,
3. virág,
4. léggömb,
5. zöldség, gyümölcs,
6. pattogatott kukorica,
7. főtt kukorica,
8. sült gesztenye,
9. pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró, egyéb magvak,
10. vattacukor, cukorka,
11. fagylalt, jégkrém,
12. ásványvíz, üdítőital, kávéital, nyers tej,
13. büfétermék a szeszesital kivételével,
14. sütőipari termék,
15. előrecsomagolt sütemények, édességek.

Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban, a fent meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazhatók.

Birtokvédelem:
Akit birtokától megfosztanak, vagy birtokában zavarnak a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Az eljárás kizárólag kifejezetten erre irányuló, írásbeli kérelemre indul. Az eljárás során az ügyintéző megkísérel a felek között egyezséget létrehozni, ennek elmaradása esetén a tényállás tisztázását követően a jegyző határozattal dönt.

A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani, eljárási illetéke 2.200.- Ft., ügyintézés határideje 30 nap, amely további 30 nappal meghosszabbítható.

Amennyiben a zavaró állapot kezdete óta már több mint egy év eltelt, vagy a felek között a birtokláshoz való jog is vitás, panaszukkal a lakóhelye szerint illetékes városi bírósághoz fordulhatnak. A jegyző előtt folyó birtokvédelmi eljárás során ténylegesen a birtokló felek állnak egymással szemben, az eljárás csak konkrétan névvel, lakcímmel megnevezett személy ellen indítható, kizárólag az érintett által személyesen kezdeményezhető, illetve helyette és ellen indítható, kizárólag az érintett által személyesen kezdeményezhető, illetve helyette és nevében szabályos meghatalmazással rendelkező meghatalmazottja is eljárhat.


Állattartással kapcsolatos eljárás:
Az állattartásra a birtokvédelem szabályai irányadók.
Az állattartásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.

Hagyatéki eljárás:
Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, szükség van azonban egy olyan eljárásra , melynek feladata az örökhagyó halálának eredményeként bekövetkezett jogi változások tisztázása, az öröklés időpontjának, tényének, módjának, több örökös esetén az öröklés arányának közhiteles tanúsítása és ezeknek megfelelően a hagyaték átadása.

Az eljárás a halottkém bejelentése alapján indul. A halottkém a haláleset tényét bejelenti a haláleset szerint illetékes jegyzőnek, de ha ez nem a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, akkor a jegyző azt átteszi az illetékességgel rendelkező jegyzőnek.

Amennyiben nincs ismert örökös, a közjegyző az örökösök felkutatására hirdetményt bocsát ki, amelyet az örökhagyó utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni.

II. SZOCIÁLIS ÜGYEK:

A Ceglédi Járási Hivatal Abonyi Kirendeltségén intézhető szociális ügyek:
- aktív korúak ellátása,
- egészségkárosodási és gyermeknevelési támogatás (EGYT)
- közgyógyellátás,
- ápolási díj,
- egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság,
- időskorúak járadéka
 
A kérelmek benyújtásához az ügyfeleknek nem kell Ceglédre beutazniuk, leadhatják helyben a kérelmeket a Polgármesteri Hivatal épületében a földszint jobb oldali folyosón az Okmányirodával szemben.
 
Ügyfélfogadási rend:
Hétfő: 8:00 – 16:00
Kedd: 8:00 – 12:00
Szerda: 8:00 – 18:00
Csütörtök: 8:00 – 12:00
Péntek: 8:00 – 12:00

A települési támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalban, a földszint baloldali folyosón, a korábbi megszokott helyen lehet benyújtani a lentiek szerint.

Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása:
A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet

A közlekedési kedvezmények fajtái:
- közlekedési támogatás
- személygépkocsi szerzési támogatás
- személygépkocsi átalakítási támogatás

Közlekedési támogatás:
A támogatáshoz a kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be.
A támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása, az alapösszeg mértéke: 7000.-Ft/év.
Közlekedési támogatás annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg
- akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg (2010. évben 71.250.-Ft-ot)
- valamint a kiadott orvosi szakvélemény   igazolja a súlyos mozgáskorlátozottság tényét ( minimum hét pont).

Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támogatás összegét időarányosan a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

Személygépkocsi szerzési támogatás:
A támogatáshoz a kérelem a tárgyév április 30-áig nyújtható be
Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg
- akinek családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg (2010. évben 71.250.-Ft-ot)
- aki érvényes vezető engedéllyel rendelkezik, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa, gyermeke, vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja
- a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.

A jegyző a szerzési jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát minden év június 30-ig felterjeszti a hivatalhoz.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21. §-a, a gyermekek védelméről szóló 6/2000. (II.29.) Önkormányzati rendelet 6. §-a alapján

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek, ha az ót gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került.
A támogatás a gyermeket érintő közvetlen költségek csökkentésére szolgál.
Nem jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, ha a családban az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (2010.évben 28.500.-Ft-ot).A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a tárgyévben egy alkalommal adható, összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyező mértékű lehet (2010. évben 28.500.-Ft).

Szemétszállítási díj kedvezmény iránti kérelem:
Abony Város Önkormányzatának 7/2007. (III.10.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 6/2003.(V.16.) sz. rendelet módosítása alapján

Az éves szemétszállítási díj összege 50 %-ának elengedését kérheti az a 70 év feletti egyedül élő magánszemély, illetve olyan közös háztartásban élő házaspár, ahol mindkét fél 70 év feletti, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %át (2010. évben 57.000.-Ft-ot), egyedül élő esetében 250 %-át (2010. évben 71.250.-Ft-ot).

A kedvezmény a tárgyéven belül, legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Lejártakor ismételten igényelni kell.
 
Lakáscélú helyi támogatás: 
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi lakáscélú támogatásról szóló 13/2000. (IV.11.) rendelete alapján

Támogatásban részesíthetők azok a házastársak, élettársak, vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, akik közül az egyik fél legalább 5 éve abonyi lakóhellyel rendelkezik.
A támogatás lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, használt lakás vásárlásához, önkormányzati tulajdonú építési telek vásárlásához nyújtható.

A támogatás mértéke:
- lakásépítés és új lakás vásárlása esetén 250.000.-Ft kamatmentes kölcsön
- használt lakás vásárlása esetén 150.000.-Ft kamatmentes kölcsön.

A támogatott tulajdonában lévő vagy kerülő ingatlanra a támogatás összegének erejéig 5 év időtartamra jelzálogjogot, valamint a jelzálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba Abony Város Önkormányzata javára bejegyeztetni.

Nem adható támogatás annak:
- aki a támogatásra irányuló eljárás alatt kérelmében vagy a csatolt mellékletek bármelyikében valótlan adatot közölt,
- akinek üdülőtulajdona van,
- aki korábban vissza nem térítendő támogatásban részesült,
- aki korábban magántulajdonú lakással rendelkezett, vagy jelenleg rendelkezik kivéve, ha egyik szülő elhalálozása esetén jutott tulajdonjoghoz, melyet a másik szülő haszonélvezeti joga terhel,
- akinek az önkormányzat felé bármilyen tartozása van.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:             
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján (19-20. §) 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult.
a) meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményére
b) meghatározott pénzbeli támogatásra,
c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át (2010. évben 39.900.-Ft)
- ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
- ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
- ha a nagykorúvá vált gyermek  
( nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy
felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.)
- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a fenti pont alá nem tartozó esetben   (2010. évben 37.050.-Ft).

Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élő közeli   hozzátartozóként kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket ,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra tekintet nélkül nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermeket
f) az a)-e) pontokba nem tartozó a szülő által eltartott rokont.

Jogosultsági feltételnél a vagyoni helyzetet is figyelembe kell venni, a vagyoni helyzet kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó vagyoni értéke a gyermeket gondozó családban
- külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2010. évben 570.000.-Ft), vagy
- együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (2010. évben 1.995.000.-Ft)
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

Kedvezmény kiterjed a meghatározott gyermekétkeztetés
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
aa) bölcsődés,  
ab) óvodás,
ac) 1-7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,
ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti   életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részsülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló az intézményi térítési 50%-át   kedvezményként kell biztosítani.

A vonatkozó jogszabály értelmében a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában,
b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeni támogatást folyósít (2010.évben gyermekenként 5.800.-Ft)

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: 
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján (20/B. §)

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül.
Határozatlan időre a jegyző állapítja meg melynek havi összege – gyermekenként - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a. (2010. évben 6.270.-Ft), melyet évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága

a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, - a július hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett-,
b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában, - november hónapra járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellet
pótlékot folyósít (2010. évben 8.400.-Ft) .

Óvodáztatási támogatás:
A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján (20/C §).   

A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása
aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,
ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában,
ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,
ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom],
b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal
ba) a tárgyév június hónapjában,
bb) a tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2010. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
(4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíj
A 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet alapján 

A Bursa Hungarica Önkormányzati Ösztöndíj, olyan felsőoktatási szociális támogatórendszer amely az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok számára is elérhetővé kívánja tenni a felsőoktatást. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezetként három forrás szolgál:

Települési önkormányzat támogatása
A pályázat létrehozásának célja, hogy szociális támogatási rendszerben azon a szinten történjen a döntéshozás, ahol a legtöbb ismeret birtokában képesek a rászorultságot elbírálni. Ennek megfelelően az Önkormányzat által kiírt Bursa Hungarica pályázat helyben kerül elbírálásra. A támogatás összegét pályázónként állapítja meg az Önkormányzat.

Megyei Önkormányzatok által nyújtott támogatás
A Megyei Önkormányzat tetszőleges összeggel kiegészítheti a települési Önkormányzat által támogatott pályázó számára megítélt ösztöndíjat.
Az 1.) és 2.) pont együttes megnevezése   „Önkormányzati ösztöndíjrész”

Intézményi támogatás („intézményi ösztöndíjrész”)   
Az Oktatási Minisztérium a támogatáshoz oly módon járul hozzá, hogy az Önkormányzati ösztöndíjrésszel megegyező mértékű támogatást nyújt a sikeres pályázók részére.

Az Önkormányzatok számára a felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj pályázati rendszerben való részvétel önkéntes.
 „A” tipúsú pályázó: hallgatói jogviszonyban állók.    
„B” tipusú pályázó: aki a következő tanévtől kezdődően fog felsőoktatásban tanulni.

A szociális rászorultság vizsgálatakor figyelembe kell venni:
- családban az egy főre jutó jövedelmet
- családjában lévő eltartottak számát
- a családban –kérelmezőn kívül- közép vagy felsőfokú intézményben tanulók számát
- kérelmező családi helyzetét (árva, félárva, egyedül élő, szülője elvált vagy külön él, egész család)
- a pályázó nevel-e gyermeket
- családban rokkant vagy tartós beteget
- családjában munkanélkülit vagy nyugdíjast
- a pályázó részesül-e kollégiumi ellátásban
- a pályázó naponta ingázik-e lakóhelye és felsőoktatási intézménye között

Települési támogatások:
 
2015. március 1-jével átalakult a szociális támogatási rendszer

Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson, ennek megfelelően Abony Város Önkormányzata megalkotta a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A hatályos rendelet teljes szövege IDE kattintva, vagy a Rendeletek menüpont alatt olvasható.
 
 
Az önkormányzat az alábbi támogatási formákat állapította meg rendeletében:
 
A települési támogatás formái:

1. Eseti pénzbeli települési támogatás:
a) települési létfenntartási támogatás,
b) települési gyógyszertámogatás,
c) települési temetési támogatás,
d) települési gyermeknevelési támogatás,
e) szociális kölcsön.
 
2. Eseti természetbeni települési támogatás
a) települési tűzifa támogatás
b) hátralékot felhalmozók települési támogatása.
 
3. Rendszeres települési támogatás:
a) települési gyógyszertámogatás,
b) települési lakásfenntartási támogatás,
c) települési ápolási támogatás.
 
Az egyes támogatási formákról kivonatolt tájékoztatót az alábbiak szerint közöljük:
 
1. Eseti pénzbeli települési támogatás:

Ki veheti igénybe?
A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek.

Milyen feltételekkel?
A családban egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-t, (2015.évben 37 050.-Ft) egyedül élő esetén 150% (2015. évben 42 750.- Ft) nem haladja meg. Igazolni kell az időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási problémát.

Mekkora összegű a támogatás?
Egyszeri 2850 - 14250 Ft között.

Meddig szól?
1 alkalommal.

Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről a honlapról is, IDE kattintva. A települési támogatás valamennyi típusának ezek a jogosultsági feltételei, kivéve a szociális kölcsönt, melyről az alábbiakban tájékoztatjuk.
 
1/1. Szociális kölcsön
 
Ki veheti igénybe, milyen feltételekkel?
A kérelmező lakhatását szolgáló saját tulajdonát képező, vagy használatában lévő, vagy helyreállítási felelősségi körébe tartozó ingatlanban bekövetkezett elemi kár miatt, jövedelemhatárra tekintet nélkül nyújtható.
Elemi kár: árvíz, belvíz, szélvihar, tűzvész, villámcsapás, földrengés.
Házasságban együtt élők esetén a szociális kölcsön iránti kérelmet mindkét házastársnak együtt kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak, hogy azonos lakcímen élnek és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk. A kölcsön folyósításáról szóló szerződésben a házastársat, illetve az élettársat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.
 
Mekkora összegű a támogatás?
Egyszeri kölcsön 42 750.- Ft összegben, melyet 6-12 hónapra kell nyújtani.

Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről a honlapról is, IDE kattintva.
 
2. Eseti természetbeni települési támogatás

Ki veheti igénybe és milyen feltételekkel?
A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek. A családban egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-t, (2015.évben 37 050.-Ft) egyedül élő esetén 150% (2015. évben 42.750.- Ft) nem haladja meg. A támogatás lényege, hogy a kérelmező nem pénzben kapja meg a támogatást.
 
2/1. Települési tűzifa támogatás

Mekkora összegű a támogatás?
Egyszeri 14.250 Ft
 
Meddig szól?
Egy alkalom
 
Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről az oldalról is IDE kattintva.
 
A tűzifa a kérelmező részére kiszállításra kerül.
 
2/2. Hátralékot felhalmozók települési támogatása
 
Ki veheti igénybe és milyen feltételekkel?
A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek. A családban egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-t, (2015. évben 37 050.-Ft) egyedül élő esetén 150 % (2015. évben 42.750.- Ft) nem haladja meg. A támogatás a jogosult kihagyásával közvetlenül utalható olyan intézményhez, szervhez, gazdálkodó szervezethez, akivel a jogosult kapcsolatban áll (vagy szándékozik állni) és e kapcsolat a rászorultságával összefüggésben áll (közüzemi szolgáltató, nevelési-oktatási intézmény, gyógyszertár), valamint a támogatás felvételére – záros elszámolási határidő tűzésével – felhatalmazható olyan személy, aki a támogatottal szociális vagy egészségügyi kapcsolatban áll (családgondozó, orvos). A támogatás közvetlenül a szolgáltatóhoz kerül utalásra.
 
Mekkora összegű a támogatás?
A felhalmozott tartozás összege, de maximum 14 250.-Ft.
 
Meddig szól?
Egyszeri
 
Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről az oldalról is IDE kattintva.

3. Rendszeres települési támogatás
 
3/1. Települési gyógyszertámogatás

Ki veheti igénybe és milyen feltételekkel?
Az szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához rendszeresen gyógyszert szed, és
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, (2015. évben 42.750.- Ft) egyedül élő esetén 200 %- át (2015. évben 57.000.-Ft) nem haladja meg, és
b) havi gyógyszerköltsége, meghaladja az öregségi nyugdíjminimum 25 %-át. (2015. évben 7.125.-Ft) és nem rendelkezik az Szt. 4.§ (1) b) pontja szerinti vagyonnal.

Mekkora összegű a támogatás?
Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás összege a leigazolt gyógyszerköltség 50 %-a, legfeljebb azonban 10.000.- Ft.

Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről az oldalról is IDE kattintva. Kötelező melléklet a háziorvos vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz költségének összegéről szóló igazolás. A kérelmező köteles a megállapított támogatással havonta utólag a gyógyszertár által kiállított névre szóló számlával elszámolni.

Meddig szól?
12 hónap időtartamra.
 
3/2. Települési lakásfenntartási támogatás

Ki veheti igénybe és milyen feltételekkel?
Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az alábbi feltételek:
- a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, (  2015.évben 51 300 .-Ft ) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
- a kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a tüzelőanyag ára. A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.
- lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
- A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

Mekkora összegű a támogatás?
Egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, de legfeljebb 6.000.-Ft/hó és nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről az oldalról is, IDE kattintva.

Meddig szól?
12 hónap időtartamra.
 
3/3. Települési ápolási támogatás

Ki veheti igénybe és milyen feltételekkel?
Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt átmenetileg létfenntartása veszélyeztetett.
Fogalmak:
Hozzátartozó: a  Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában megjelölt személy/ek  tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.)   A létfenntartás akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:  a) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb     összegét, ( 2015.évben 28 500 .-Ft )  vagy  b)  egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át ( 2015.évben 42 750.- Ft) nem haladja meg, és nem rendelkezik az Szt.4.§ (1) b) pontja szerinti vagyonnal.
 
A kérelemhez csatolni kell:
- a háziorvos tartós betegségről kiállított igazolását és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul,  ( a rendelet 7. sz. melléklete ) A települési ápolási támogatás folyósításának további feltétele:   a)  hogy az ápolást végző személy munkáltatói igazolással köteles igazolni, hogy az   ápolás időtartamára fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, vagy b) tartós munkanélküli, melyet a munkaügyi központ által kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazol,vagy c) tartós munkanélküli, melyre tekintettel álláskeresési támogatásban, vagy aktívkorúak ellátásában részesül. d)   egyéb keresőtevékenységet nem folytat. Mekkora összegű a támogatás? havi összege 14 250.- Ft.
 
Meddig szól?
3  hónapra

Hogyan kell intézni?
Kérelemnyomtatványt kell kitölteni, mely átvehető a hivatalban, illetve letölthető erről az oldalról is, IDE kattintva.
 
Hatósági és Szociális Ügyek Osztálya