A kiadvány előzményei:
A kapcsolatfelvételben Birinyi József volt segítségemre, aki megadta Csányi Sándor elérhetőségét. Sanyi bácsi készséggel fogadott és összehoztuk az első megbeszélést is 2020 augusztusában. Még ugyanebben a hónapban, illetve szeptemberben elvégeztem a terepmunkát, a Kéknefelejcs Népdalkör és Nagy Sándor is énekeltek nekem szebbnél-szebb helyi népdalokat. Sőt! Nagy Sándor még édesapja dalait is megmutatta nekem, amelyeket még ő rögzített az 1980-as évek első felében. Megismerhettem Miskolcziné Sipos Tündát is, aki éppen 30 évvel ezelőtt készítette el szakdolgozatát, amelyet Abony népdalaiból írt, alapjául pedig Szabó Sándor kutatásai szolgáltak.
Mindezeket követően – amikor már egészen biztos voltam benne, hogy a helyi népdalok nyomon érhetők – elvégeztem a kutatástörténeti áttekintéshez szükséges kutatómunkát, hogy melyik intézmény archívumában milyen abonyi népdalok találhatók.
A Kodály levelezés megismerése is kiemelt jelentőségű része volt kutatómunkámnak, hiszen a „Sej. Nagyabonyban...” kezdetű népdal eredetét végérvényesen tisztázni kellett. Ennek alapjául szolgált az 1964. október 8-án Györe Pál által írt levél Kodály Zoltán részére, melyre még ebben az évben, október 18-án Kodály Zoltán választ is adott: a dallam Csallóközből, Zsigárd településről, szövege Nagy-Abonyból, Abonyi Lajos szövegfolklór gyűjtéséből számazik (1872-ben jelent meg Arany László – Gyulai Pál: Magyar Népköltési gyűjtemény I. kötetében.) – Ezt használta fel Kodály az 1926-ban megjelent Háry János daljátékában! A népdal története ez által 150 éves múltra tekint vissza, hiszen Abonyi az 1860-as években jegyezte le szövegét, Kenesei Klein Ilona 1913-ban rögzítette a szöveget egy igen közismert, de teljesen más dallammal. Kodály Zoltán által 1926 óta ismertük az általa alkotott, Abony lakossága számára oly kedves éneket, melyet Timár Sándor 1953-ban már mint folklorizálódott változatot jegyzett le a város egyik énekesétől!
Kik is voltak a népzenekutatók Abonyban: Abonyi Lajos (1860-as évek – 12 népdal szövege jelent meg), Kenesei Klein Ilona (1913 – 4 népdal), Lajtha László (1930 – 2 népdal, egyben a legrégebbi abonyi hangfelvétel fonográf hengeren), Paulovics Géza (1958-1966), Sárosi Bálint (1976), Szabó Sándor (1958-1961), Timár Sándor (1953 – 3 népdal), Várhelyi Lajos (1953 – 1 népdal), Terék József (2020). Eredmény: több mint 100 helyi népdal, szokásdal és variációik!
A népdalok összesítése: 12 szokásdal, 20 régi stílusú népdal, 52 új stílusú népdal, 4 folklorizálódott műdal, illetve 11 műdalos hatást mutató, romlott, idegen átvételű dallam és variációik alkotják Abony városának dokumentált vokális értékeit.
Mindezek között megtalálható a hosszabb időn át Abonyban élő és alkotó Simonffy Kálmán (1831-1888) nótaszerző egyik műve is, amely ma folklorizálódott műdalként él.
Abonyi népdalok nem Abonyból: A kötet öt olyan népdalt is tartalmaz, amelyeket nem Abonyban gyűjtöttek a kutatók, azonban a földrajzi közelséget figyelembe véve minden bizonnyal a Pest megyében található Abonyról énekelnek benne. Így kerülhetett a gyűjteménybe Kenesei Klein Ilona 1909-ben, Rákospalotán dokumentált „Az abonyi templom tornyán kilencet ütött az óra”, Bartók Béla 1918-ban, Újszászon rögzített „Jaj de sáros az abonyi nagy ucca”, Lajtha László 1930-ban, Nagykőrösön gyűjtött „Az abonyi bírónak”, Sárosi Bálint 1969-ben, Gyöngyösön dokumentált „Kis Végh Miskát kötözik a kocsira”, illetve Terék József 2009-ben, Tóalmáson rögzített „Abony alatt van egy deszkakerítés” kezdetű gyűjtése.
A kötet fejezetei:
Polgármesteri köszöntő, Elnöki előszó, Lektori előszó, TJ: Abony népdalairól (Kutatástörténeti előzmények, Gudi Farkas Mihály, Sej Nagy-Abonyban története, stb), Abonyi népdalok (Szokásdalok, Régi stílusú népdalok, Új stílusú népdalok, Folklorizálódott műdalok, Műdalos hatást mutató, romlott vagy idegen átvételű dallamok), Rövidítések jegyzéke, Népzenekutatók és helyi gyűjtők jegyzéke, Felhasznált irodalom, Adatközlő énekesek betűrendes mutatója, Abonyi népdalok adatainak táblázata (tudományos tábla: típus, szerkezet, szótagszám, kadencia, hangnem, ambitus, előadásmód, azonosító), Abonyi népdalok betűrendes mutatója.
DVD-ROM melléklet: közel 130 eredeti archív hangfelvétel, a kötetben található sorszámokkal megegyezően helyezkednek el a lemezen.
Borító fotó: Abony Kossuth tér 1910. A képen Abonyi Lajos szobra , a Római Katolikus Plébánia és a Református Templom épülete is látható. Továbbá Herédi István abonyi kocsmáros, lókereskedő a konflisával, aki személyszállítást végzett a vasútállomás és a piactér között. Abban az időben a Kossuth térnek ez a része volt a kocsi parkoló és a káposzta piac. A mai Gimnázium épülete helyén a községi kocsma és cukrászda látható. Id. Járdány Gyula felvétele, Müller Mór kiadása Köszönet Markó Ferenc helytörténeti kutatónak az információkért!!!
Köszönet:
Dr. Fehér Anikó népzenekutatónak a lektori munkáért
Csányi Sándor elnök úrnak a bizalomért
Abonyi Tarkaborjú Hagyományőrző, Kulturális, Turisztikai Egyesületnek a kiadásért
Tápió Nyomda Kft-nek a professzionális nyomdai és grafikai munka megvalósításáért
Terék-Danyi Barbarának a népdalszövegek és tudományos adatok digitalizálásáért
Jandácsik Pálnak a kötet illusztrációjaként megtalálható megannyi abonyi fotó digitalizálásáért
Bobák Bencének, a Pannónia Stúdió hangmérnökének a teljes archív hanganyag zajszűréséért
A kiadvány támogatásáért a Nemzeti Kulturális Alapnak, prof. dr. Kásler Miklós úrnak, az egykori EMMI miniszterének
HD-Copy Kft-nek a lemezsokszorosításért
Köszönet a fővédnököknek:
Pető Zsolt, Abony város polgármesterének
Szabó István, Pest Megye Közgyűlése elnökének
Földi László országgyűlési képviselőnek
A kiadványban található kották a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Népzenei és Néptánc Archívum, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtár, Pest Megye Önkormányzata, a Damjanich János Múzeum, illetve az archív fényképek az Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhely, valamint a Darabanth Aukciósház engedélyével kerültek jogszerűen felhasználásra.
Köszönet a Kéknefelejcs népdalkör valamennyi tagjának és Csányi Sándornak, hogy 2020 augusztus végén fogadtak és daloltak nekem. Ez alapozta meg a kötetet!
Most itt állunk, kezünkben a kötettel. Mi legyen vele?
- Legyen oktatási segédanyag valamennyi helyi oktatási intézményben
- Tanulják meg a gyermekek, felnőttek a helyi népdalokat
- Legye e kötet ismeretanyag a dalolni vágyó személyek, közösségek számára
- Legyen Abonyi népdaléneklési verseny Abony népdalaiból
- Jusson el a kötet minél több művészetoktatási intézménybe alap, közép és felsőfokon, még a Zeneakadémiára is!
- Legyen az ünnepségek része Abony vokális értéke
- Vigyék az énekesek saját népdalaikat a KÓTA, a Vass Lajos minősítő versenyeire és egyéb megmérettetésekre
- Legyenek büszkék saját népdalaikra
- Legyen a protokoll vendégek kiemelkedő, egyedi ajándéka
- Legyen a népdaloskönyv idegenforgalmi és turisztikai újabb vonzereje Abonynak és gasztrokulturális rendezvényeinek
- Legyen büszke mindenki arra, hogy Abony város szülötte és ilyen értékeik vannak!
Köszönöm minden fellépőnek, protokoll meghívott vendégnek, a szervezőknek, hogy műsorukkal, jelenlétükkel, gondolataikkal öregbítették az Abonyi népdaloskönyv bemutatóját itt Abony városának legszebb helyszínén, a Díszteremben.
Köszönöm a bizalmat még egyszer Abony városának, Csányi Sándor elnök úrnak. 2 év munka volt, de az „Abonyi népdalok” című könyv és DVD-ROM melléklete elkészült! 2008 óta több mint 50 kulturális örökségvédelmi kiadványt készíthettem el, ezek közül idén, azaz 2022-ben 16 valósult meg. Minden kiadványt saját gyermekemnek tekintek, így Abony most megjelent kötetét is. Folytatódjon a könyvkiadás az idén elhunyt Sárosi Bálint Abonyban végzett citerás gyűjtésének szakmai közreadásával. Mindehhez kívánok sok sikert,a közelgő ünnepek alkalmával pedig Áldott Ünnepeket, Boldog Karácsonyt és szeretetben, egészségben gazdag, békével teli boldog új esztendőt kívánok mindenkinek!