A Kinizsi Pál Gimnázium diákjai a kézdivásáhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium tanulóival és farkaslaki barátaikkal közösen emlékeztek ezen a napon videós műsorral egybekötve. Felkészítő tanár Tamasi Gyopárka.
Beszédet mondott Szendrei- Juhász Ágnes intézményvezető helyettes, melynek szövegét ezúton is megosztjuk Önökkel nagy szeretettel.
Nemzeti Összetartozás Napja 2023
„A HAZA NEM CSAK FÖLD ÉS HEGY, HALOTT HŐSÖK, ANYANYELV, ŐSEINK CSONTJAI A TEMETŐKBEN, KENYÉR ÉS TÁJ, NEM. A HAZA TE VAGY, SZŐRÖSTÜL-BŐRÖSTÜL, TESTI ÉS LELKI MIVOLTODBAN…S ÉLETED A HAZA ÉLETÉNEK EGY PILLANATA IS.” MÁRAI SÁNDOR
2010 májusától minden évben összegyűlünk, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján visszatekintsünk 1920-ig.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabtak ki Magyarországra, hadseregét korlátozták.
A trianoni békéről elmondható, hogy diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. A területek elszakítása nem az etnikai elvek és nem a nemzetek önrendelkezési jogának figyelembevételével történt.
A trianoni békeszerződés megkötésének 103. évfordulóján, összegezhetjük magunkban mindazt, amit városunkban és Magyarországon egymásért és a magyar kultúra erősítéséért eddig tettük és a továbbiakban tehetünk.
Örülök, hogy sokan tevékenykednek szívvel-lélekkel azért, hogy az újabb nemzedékek számára is fontos legyen a közös múlt. Azért, hogy történelmünket személyes történetüknek érezzék a fiatalok is, ne csak egy tananyagnak, amiből felelni kell az órákon. Nem könnyű persze élményközpontúan előadni a múlt történéseit, főként a mai világban, amikor percenként annyi élmény és információ ér minket.
Külön öröm, hogy a műsorunkban közreműködtek erdélyi barátaink: testvériskolánk és testvértelepülésünk. Ez az igazi összetartozás, amikor élő kapcsolat is van közöttünk. Egymáshoz elmegyünk, kirándulunk, műsort állítunk össze és adunk elő. A következő gondolatot hallottam tőlük: „az igazságnál fontosabb a békesség!”
Ez a megemlékezés az összetartozásnak és az összefogásnak állít emléket. Annak, ami a sikerességnek és a megújulásnak az alapfeltétele. Néhány képet is hoztam, hogy ezeknek az öröme, emléke éljen bennünk.
Magyarország Európa szívében mindig is kötődött nyugathoz és kelethez is.
Az államalapításunk a beilleszkedés jegyében zajlott, ennek ezeréves jelképeit mai is őrizzük.
Fővárosunk rengeteg szépséget rejt, épületeket és persze vendégszeretetet is.
A vidék is bővelkedik a látnivalókban: Aggtelek, Tokaj, Hollókő, Mohács Pannonhalma, hogy csak néhányat említsek.
Nemzeti Parkjainkban gyönyörködhetünk, túrázhatunk, hiszen érdemes itthon kirándulni!
A határainkon túl is találkozhatunk és beszélhetünk magyarul, megismerhetjük a történelmünket.
Településünkön, Abonyban is érdemes városnéző sétát tenni. Épületeink, természeti értékeink is számos programot kínálnak.
Mindenki tudna említeni néhány hungarikumot, ami a szívének kedves, talán éppen otthon is van egy.
Bizonyára mindenkinek hiányoztak a hazai ízek, ha éppen külföldön járt.
Ki ne hallott volna már a híres magyar feltalálókról és találmányokról? Ilyenkor mindig büszkék vagyunk egy kicsit, mintha nekünk is részünk lenne a dicsőségből!
Egy nemzetet nem az országának a területe, hanem a szellemisége tesz naggyá. Napjainkban is ezt a magyar szellemiséget kell megvédeni.
Akkor erősödik a nemzeti összetartozás, ha szeretjük a családunkat, ha hűségesek vagyunk a barátainkhoz, ha jót cselekszünk az ismerőseinkért, ha áldozatot hozunk a városunkért és a hazánkért. Ha az a küldetésünk, hogy az elveszettet megtaláljuk, az összetörtet ismét egybeépítsük.
Úgy gondolom, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja ma már nem elsősorban gyásznap, sokkal inkább az újrakezdés esélyének ünnepe. Csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e kilépni a sérelmek bűvköréből, és végre öntudatos büszke magyarokként élni, a Kárpát-medencében, a többi európai nép között.
Minden jognál és törvénynél fontosabb az, amit egy útikönyv címlapján ekképpen olvastam: „Szeressük vissza Magyarországot!” Vagyis szeretet nélkül nem megyünk semmire. Ha egymást nem szeretjük, akkor abból nem lesz összefogás és összetartozás. „Szeressük vissza Magyarországot!” (Tőkés László)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Szendrei-Juhász Ágnes