Ez alkalomból Pető Zsolt polgármester, az Abonyi Lajos Művelődési Ház munkatársai, valamint Györe Tibor, az Abonyi Lajos Falumúzeum Baráti Körének tagja emlékezett Györe Pálra a Falumúzeum épületénél, és helyezett el koszorút Györe Pák szobránál január 25-én. Beszédet mondott Jandácsik Pál, az Abonyi Lajos Muzeális gyűjtemény munkatársai, az Abonyi Értéktár Bizottság tagja, melyet szeretettel teszünk közzé Györe Pálra emlékezve.
„Minden nagyság: kicsiség is. Mert van még nagyobb, vagy ha nincs: lehet.
De most elképzelek egy fehér elefántot - áll képzeletem benső terében
és nézegetem - mekkora? Most az asztalra vetítem: mint porcelán szobrocska figyel;
most ablakon át a hegyre vetítem: a világot beborítja.
Állandó mérete nincs - nála se kisebb, se nagyobb nincs -
tehetem mogyoróhéjba, vagy mennybolt teknőjébe: mindegy.
Ily méret nélküli legyen munkám. Se kevesebb, se több,
mint amennyi kinyújtózás vagy zsugorodás nélkül erőmtől telik,
se pompás, se szegényes: a mérettelen Istenek teremtésével közös ütemű.”
Kedves Emlékezők!
Weöres Sándor: Nagyság című verse tökéletesen ráillik Györe Pál, Falumúzeumunk alapítójának munkásságára, aki idén tözenöt éve távozott el közölünk.
Györe Pál 1924. január 4-én született Abonyban. Itt végezte iskoláit, majd Szolnokon a Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett. Abony Községi elöljáróságán 1943-tól jegyzőgyakornokként, majd anyakönyv-vezetőként, végül a Tanácsakadémia elvégzése után VB titkárként végezte munkáját.
Életét végig kísérte a múlt, a nagy elődök szeretete. Hitt abban, hogy nem lehet jövőnk gyökereink ismerete nélkül, ezért aktívan gyűjtötte az őt körülvevő tanyavilág kincseit, azokat a régen mindennapi tárgyakat, amelyekkel a mai, okostelefonok és számítógépek világában szocializálódott fiatal generáció már csak jóformán a múzeum falai között találkozhat.
A Falumúzeum megalapítása mellett komoly helytörténeti kutatásokat végzett.
Együtt dolgozott Balogh Sándor, Temesközy István helytörténészekkel, akik rendkívül sokat tettek azért, hogy a régmúlt idők eseményei fennmaradjanak. Pali bácsinak több írásos munkája nyomtatásban is megjelent, emellett számos helytörténeti dolgozat társszerzőjeként impozáns bibliográfiát tudhat magáénak. Neki köszönhetjük a 100 éves a Városháza és az Útmenti keresztek Abonyban című könyveket is.
Több kitüntetést is kapott, melyek közül a legkiemelkedőbb a Pest Megyéért Emlékérem, az Abony Város Díszpolgára és a Magyar Kultúra Lovagja cím. De sosem az elismerésért dolgozott ő. Betegsége alatt is, halála napjáig a közért tevékenykedett – tette ezt a legnagyobb alázattal, büszkeséggel, kitartással. Úgy vélem, ez a nagybetűs szolgálat példaértékű lehet valamennyiünk számára.
2014-ben került átadásra szobra a múzeum előtt, örök emléket állítva alakjának. Az alkotás Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotása.
