Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést. Mára az épület mindkét szintjén irodák kerültek kialakításra, a Polgármesteri Hivatal valamennyi szervezeti egysége az épületben kapott helyet, valamint a Kormányablak is itt működik.
Györe Pál így írt róla:
1847-ben "elhatároztatott egy nagyobb városháza építése is, melyre nézve kimondottan, hogyha a falak megbírják, a mostani épület építtessék föl emeletre."
Dec. 5-én "a város tanács elhatározta, hogy a jelen mostoha körülmények között nem építtet, s a paskumon vert és égetett tégla mennyiséget eladóvá tette, ezrét 10 forinton."
Majd csaknem 25 év után (1871-ben) ismét előkerült a városháza gondja. Ha nem építés, legalább bővítés:" A városi hivatalok helységei szűk volta miatt azoknak új építkezés általi kiterjesztés vált szükségessé. A szolgák szobája, a börtönhelység és az istállók közötti épülettervének ezen felhasználása határoztatatott el, s oda két szoba építtetett egy folyosóval, melyek később a mostani tanácsteremmé alakíttattak."
Ismét eltelt két évtized amikor (1892-ben Abony város képviselőtestületének szándékába merült fel egy újabb, alkalmasabb városházáról való gondoskodás is. Félretéve az akkorinak átalakítását, az általános akarat abban összpontosult, hogy e célra az uradalom nagy vendégfogadója vétetnék még. Ezen a szándéknak a gyakorlatban is miként alkalmazásának puhatolása végett a város képviselő-testülete az uradalommal érintkezésbe is lépett. De mert a telekkönyveknek sok nemű rendetlensége következtében szükséges betétes kiigazitás még Abonyra nézve is a kormány által nem tétetett folyamatba, a vétel ugyan mindkét részről a legjobb hajlandósággal találkozott, mégis ezen a telekkönyvi rendezés idejére halasztatott el."
De az előrelátó városi vezetők javaslatára" a város képviselő-testülete a városháza /a régi/ tőszomszédságába lévő Meleg István féle házat a városháza területének szaporítása szempontjából megvette 440.-ft-ért,azért,hogy 1890-ben az uradalomtól 500.-ft-ért kisajátíttatott százados roskatag mészárszéket lerombolhtassa, ezzel a városháza / a régi! / terének dísztelenségét megszüntesse." A lerombolás következtében ,egy szép tágas utca nyílott, mely a pincék gödre betömítése után rendeztetvén, a közhasználatnak átadott."
Komolyabban a város tanácsnokai század végén merült föl újra egy új városháza építése, mégis jó három év telt el,míg 1904-ben megvalósult.
De térjünk vissza ahonnan elindultunk: a régi városházához ,amely egykoron Ferenc császár és Király adományozta első gyógyszertárunk szomszédságában állt, melyben Kossuth apánk is megfordult '48-ban az alföldi toborzó útja során, szót értvén a kputosokkal a sürgető teendőkről. Ezt az épületet már hiába toldozzák-foltozzák" ebből már nem lesz énekes halott" - mondták az öreg atyafiak. Ilyen nagy település már csak nem szégyenkezik miatta."
Így tehát 1904-ben épült városunk egyik legszebb, legimponzásabb épülete Városháza. Építette Jablonszky Ferenc műépítész tervei szerint. Építőmesterek: Papp György és Papp Sándor Felújította 1975-ben a Járási Építőipari Szövetkezet abonyi kirendeltsége. S azóta 1990-ben volt nagy felújítás.
Forrás: Györe Pál - 100 éves a Városháza
Bővebben a Városházáról: