Külön érdekesség, hogy Bihari János testvértelepülésünkön, Nagyabonyban született 1764-ben, és nálunk Abonyban neveztek el róla egy rendkívül patinás közintézményt, a Bihari János Zeneiskolát, mely az ország első falusi zeneiskolájaként kezdte meg működését 1952-ben.
Bihari János (Nagyabony, 1764. – Budapest, 1827.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész - cigányprímás. A zeneiskola korábbi épületét dombormű díszítette, a mellette lévői emléktábla az abonyi cigányzenészekre emlékeztet. 2013-ban lebontották a Bihari János Zeneiskola régi épületét, hogy fölépíthessék az új Művelődési Házat. A addig ott lévő műalkotásoknak és emléktábláknak is új helyet kerestek. A dombormű a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolához vezető folyosó oldalfalára került, az emléktábla a vele szembeni falra. H. Varga Ilona 1981.-es alkotása.
Bihari János (Nagyabony, 1764. október 21. – Pest, 1827. április 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. A verbunkos stílus egyik legnagyobb képviselője volt; Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja.
Édesapja is hegedűs volt. 1801 körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az országgyűlés alkalmával Pozsonyban működött. Ez időben valószínűleg Bécsben is járt, ahol műveiből több nyomtatásban is megjelent. Káldy Gyula szerint Ludwig van Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A Bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot; 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban mecénásra talált. 1820-ban Pesten játszott. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.- írja róla a Wikipédia