A Kisfaludy Társaság megbízásából Abonyi Lajos (Márton Ferenc, 1833-1898) népköltéseket gyűjtött Abonyban. Neki köszönhetjük a Kodály Zoltán Háry Jánosából közismertté vált Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik kezdetű dal szövegének lejegyzését. A szöveget tehát (kotta nélkül!) először Abonyi Lajos író jegyezte le a saját lakóhelyén, Abonyban. (Szolnok-Abony) Kodály Zoltán a szöveget Arany László-Gyulai Pál 1871-ben kiadott Magyar népköltési gyűjteményéből ismerte meg. Abony két templomának tornyáról született dal szövegét 1905-ben a Pozsony vármegyei Zsigárdon (azaz, nem a Csallóközi Nagyabonyban - Veľké Blahovo, Fulobon, Csukár-Nagy Abony, Felabony, Nemesabony, Csallóköz-Abonyban!) gyűjtött dallammal hozta össze Kodály. Így született a közismert nép-dal. Az ebben szereplő Nagyabony tehát azonos Abonnyal.
„Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik,
de Majlandban harminckettő látszik.
Inkább nézem az abonyi kettőt,
mint Majlandban azt a harminckettőt.”
„Kérdésére közlöm, hogy a dal választására az Arany - Gyulai Népk. Gyűjt. I. kötetében található egyetlen dalszöveg indított, dallamot rá Csallóközből alkalmaztam. A dalszöveg Abonyról van, kétségkívül az alföldi Nagy Abonyt kell érteni.” írja Kodály Zoltán az abonyi falumúzeumban megtalálható levelében.
(Kicsi abonyi helytörténet.)
Utóirat: Vajon milyen csoda folytán talált ilyen tökéletesen egymásra az alföldi vers és a felvidéki dallam? A magyar beszéd, melynek alapegysége a szólam (nem a szavak, különösen nem a szótagok, hanem a szólam), már maga zene. Mintha a magyar beszéd sajátos dallamvezetése, ritmusa kötelezően adná a dallamot is. Hiába zsigárdi a dallam, az abonyi verset nem is lehet másképp énekelni! A beszéd, a vers maga muzsikál. Így. Tökéletes szerves egységben! Bár Abonyi Lajos csak szöveget jegyezte le, ha ezt a dal énekelték Abonyban, nagyon hasonlíthatott a Kodály Zoltán által házasított zsigárdi dallamhoz. (Dr. Ozsváth Sándor beszédtanárt, művelődéstörténészt, a téma szakértőjét érdemes lenne erről megkérdezni.)