1894. március 20-án este 10 óra 55 perckor hunyt el Kossuth Lajos, az újkori Magyarország egyik legemblematikusabb alakja, aki egy egész nemzet búcsúztatott.
Pontosan 130 évvel ezelőtt hunyt el tehát Kossuth Lajos, akinek több abonyi vonatkozása is van. Számtalanszor megfordult a városban, testvére Kossuth Lujza itt kötött házasságot, sírja is Abonyban található. Kossuth szózatot is intézett az abonyiakhoz, de beszédet is mondott a településen. Ma 16 órától koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak a Kultúra Háza falán található Kossuth Reliefnél.
Kossuth Lajos 1802. szeptember 19.-én Monokon született és 1894. március 20.-án hunyt el Olaszországban, Torinóban.
„Kossuth Lajos akkor már hetek óta küzdött a halállal. A március elején hevennyé váló vérkeringési és emésztési zavarait az orvosok eleinte annak a januári influenza szövődményének tartották, amit az erős szervezetnek még sikerült legyőznie. Március közepén azonban a könyörtelen diagnózis már egy másik betegségről szólt: mirigydaganat. A kór akkor - és azóta is - gyógyíthatatlan, és kortól, nemtől, nemzetiségtől függetlenül legyűrhetetlen. Az orvosok nem titkolóztak és Kossuth ugyanerre kérte a családját is; talán arra gondolt, hogy valakinek van még mondanivalója hozzá és nem akarta, hogy mindez lehetetlenné tegye - s az újságok szerteröpítették a szomorú hírt: haldoklik Magyarország egykori kormányzója, az évszázadok történelmi zsákutcájából alternatív programot nyújtó politikus, Kossuth Lajos.”
„Két nevezetes temetést láttak az Osztrák-Magyar Monarchiában, akiknek alkalmuk volt az eseményeken részt vehetni: Kossuth Lajos és Ferenc József temetését. […] Kossuth temetésén sokkal többen voltak, mint Ferenc Józsefén. A két öregember, akihez csaknem egy századvégen át Magyarország sorsa volt kapcsolva, már temetésekor eldöntötte, hogy kinek az élete jelentett többet az emberiség szempontjából, mert a történelem ítélete már a temetés napján kezdődik. …” – Krúdy Gyula