Az ezzel kapcsolatos levelet az érintettek a napokban vették kézhez.
Az alábbiakban Jandácsik Pál, a Kultúra Háza munkatársának, az Abonyi Értéktár Bizottság tagjának beszédét tesszük közzé, melyet október 3-án, a Kultúra Házában mondott az abonyi népdalokat feldolgozó CD élő lemezbemutató koncertjén.
Kedves Vendégeink!
A magyar nemzeti értékekről ás a hungarikumokról szóló törvény, és a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló kormányrendelet értelmében Abony városában is megkezdődött a helyi értékek feltárása. Az értékfeltárás célja: a település szellemi, tárgyi értékeinek összegyűjtése és dokumentálása. Az Abonyi Települési Értéktár Bizottság 2020-ban alakult meg azzal a céllal, hogy feltárja és bemutassa a település tárgyi, szellemi, gazdasági, turisztikai, kulturális örökségének értékeit. Mindezt bekapcsolni a település, a megye, majdan az ország és a Kárpát-medence közösségi tudatába, gyarapítva a már meglévő lokális értékek körét. Átvenni és átadni mindazt, ami gazdagabbá teheti a helyi létet. Ennek első lépéseként kezdődött meg a helyi értékek gyűjtése.
Az Abonyi Értéktár Bizottság ezidáig 16 értéket vett fel az értéktárba. A teljesség igénye nélkül benne foglaltatik az ikonius Sej Nagyabonyban című dal, a benne szereplő templomtornyok, a tarka borjú legendája, az ország első falusi zeneiskolája, a mai napig működő Bihari János Zeneiskola; vagyis épített és kulturális örökségünk egyaránt.
Az értéktári munka következő lépcsőfoka az volt, hogy a már meglévő, dokumentált helyi értékek vármegyei értékekké váljanak. Több helyi érték felterjesztését is fontolgatta az értéktári bizottság, végül első körben Abonyi Lajos életműve mellett született meg a döntés, amely méltóképp képviselheti a várost a vármegyei értékek pantheonjában. Miért pont rá esett a választás?
A településünk nevét viselő Abonyi Lajos nagyon fontos szerepet töltött be az országos irodalmi és közéletben egyaránt, hiszen kúriájában az akkori hazai kulturális élet krémje vendégeskedett – többek között Arany János, Balázs Sándor, Jászai Mari, Blaha Lujza, Szigligeti Ede. A 19. század vége és a 20. század eleje egyik legnépszerűbb írójaként kortársai Mikszáth Kálmánhoz és Jókai Mórhoz mérték. Számos elbeszélést, népszínművet írt. Továbbá kutatómunkája jóvoltából számos népdalt lejegyzett, így hozzájárult Abony vokális értékeinek megőrzéséhez is. Nélküle sok, ma is elhangzó dal örökre eltűnt volna a feledés homályában. Bár a ma este címét viselő, a városhoz szorosan kapcsolódó Sej, Nagyabonyban című dalt Kodály Zoltán nevéhez kötik, a dal szövegét először Abonyi Lajos jegyezte le.
Az író személye egybeforrt szeretett településével. Jankovich Gyula 1905-ben közadakozásból állított szobra a település egyik legfontosabb helytörténeti emléke. Az 1959-ben megnyílt Falumúzeum az ő nevét kapta meg, amely 2008-ban összevonásra került a művelődési házzal, így az egész intézmény emléket állít alakjának.
A múzeumi kiállítóhely több ereklyét őriz a falai között tőle: a székét, íróasztalát, szekrényét, könyveit. Az abonyi református temetőben álló sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította 2010-ben. Leghíresebb művét, A betyár kendőjét legutóbb a Nagyabonyi Színkör vitte színpadra 2013-ban.
Emlékét Kecskemét is ápolja. A fővárosban ugyancsak neveztek el róla utcát. Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára őrzi több drámájának kéziratát.
Megállapítható, hogy munkássága tovább gazdagította a vármegyei és magyar kultúrát egyaránt, szelleme a mai napig jelen van a településen, hagyatéka pedig túlmutat Abony határain.
Ezen indokkal elkészült a felterjesztés. A Pest Vármegyei Értéktár Bizottság 31/2024. (08. 27.) sz. határozatával Abonyi Lajos életművét a Vármegyei Értéktárba felvette.
Köszönöm a Pest Vármegyei Értéktár Bizottság valamennyi tagjának, illetve elnökének, Török Istvánnak a támogatását, akik pozitívan bírálták el a pályázatot. Külön köszönöm Kisfaludi Aranka értéktári referens munkáját, illetve Dr. Terék József támogatását is, aki néprajzkutatóként, szakértőként ugyancsak a nemes ügy mellé állt.
A mai lemezbemutató kultúrtörténeti esemény, amelynek házigazdája Dr. Terék József, aki Abonyi Lajoshoz hasonlóan aktívan közreműködik nem csupán Abony, hanem számos település zenei értékeinek feltárásában, megóvásában.
