Sajtóközlemény
Budapest, 2026. március 11.
SÚLYOS KOCKÁZATOT JELENTENE UKRAJNA EU-CSATLAKOZÁSA A GAZDÁK ÉS A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA
Ukrajna EU-csatlakozása nem csak egyenlőtlen versenyt hozna az uniós piacokon, hanem komoly élelmiszerbiztonsági kockázatokat is importálna a fogyasztók asztalára. Emiatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) határozottan ellenzi Ukrajna EU-s csatlakozását.
Az utóbbi hetekben egyre hangosabbak az Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozásának lehetséges felgyorsítását sürgető hangok Brüsszelben. Ukrajna EU-tagsága azonban az európai – és különösen a közép-európai – mezőgazdaság számára rendkívül komoly gazdasági és piaci következményekkel járna. Felmerült az úgynevezett „fordított bővítés” vagy fokozatos integráció ötlete is, amely szerint az ország már a teljes reformfolyamat lezárása előtt részt vehetne bizonyos uniós programokban vagy politikákban. Az ukrán csatlakozással kapcsolatban azonban számos gazdasági és agrárpolitikai aggály is felmerül.
Ukrajna mérete és gazdasági szerkezete miatt az ország csatlakozása alapvetően átalakítaná az Európai Unió működését. Ukrajna belépése a politikai döntéshozatal erőviszonyait és az EU-s költségvetést is átalakítaná. Ez azt jelentené, hogy vagy növelni kellene az EU költségvetését (amelyre nyilván nincs valós esély), vagy a jelenlegi tagállamok – köztük Magyarország – kevesebb támogatáshoz jutnának.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elemzése szerint a legnagyobb hatás minden bizonnyal a mezőgazdaságban jelentkezne. Ukrajna a világ egyik legnagyobb agrártermelője, mintegy 41 millió hektár mezőgazdasági területtel, amelyből több mint 30 millió hektár szántó. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy ha egy ekkora méretű terület bekerülne az EU közös agrárpolitikájának támogatási rendszerébe, az milyen hatással lenne a támogatások elosztására. A jelenlegi szabályok mellett az ukrán gazdák évente akár 13–16 milliárd euró agrártámogatásra lennének jogosultak, ami az EU egyik legnagyobb kiadási tételévé válna. Bár a Közös Agrárpolitika jövőjéről továbbra is viták folynak, az azonban egészen biztos, hogy a költségvetés nem fog emelkedni, többletforrás híján tehát az EU jelenlegi tagállamainak kevesebb forrás juthat, ha Ukrajna is bekerül a támogatandó körbe. A jelenlegi költségvetést alapul véve a gazdák támogatása akár töredékére is csökkenhetne Ukrajna csatlakozását követően. Egyes becslések szerint a magyar mezőgazdaság akár évi több száz milliárd forint támogatástól eshetne el a források átrendeződése miatt.
Aggodalomra ad okot az is, hogy Ukrajna mezőgazdasági szerkezete jelentősen eltér az EU-ban megszokott modelltől. Míg Európában főként családi gazdaságok működnek, addig Ukrajnában hatalmas agrárholdingok dominálnak, amelyek gyakran több tíz- vagy százezer hektáron gazdálkodnak. Ezek az iparszerű, tőkeerős vállalatok jelentős versenyelőnyhöz juthatnának az uniós támogatások és az alacsonyabb termelési költségek miatt.
További aggodalmat okoznak az élelmiszerlánc-biztonsági előírások és az állatjóléti feltételek közötti különbségek. Az EU mezőgazdaságát szigorú élelmiszerbiztonsági, állatjóléti és környezetvédelmi előírások szabályozzák, amelyek sok esetben növelik a termelési költségeket. Ukrajnában ezzel szemben kevésbé szigorú szabályok mellett termelnek a gazdák, ami az egyenlőtlen versenyhelyzet mellett a fogyasztók szempontjából is kockázatot jelent.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) továbbra is határozottan ellenzi Ukrajna csatlakozását, mivel az a magyar gazdák tömeges csődjéhez vezetne.