Ugrás a tartalomhoz
2021.07.21 Sze.

Az összefogástól lesz élhető egy település

Interjú a TÖOSZ főtitkárával

A közelmúltban Abonyban tartott előadást a Polgármesteri Hivatal dolgozói részére a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Dr. Gyergyák Ferenc lapunknak adott interjút.

  • Járt Ön már Abonyban?
  • Eddig csak átutazóban jártam Abonyban, nem volt kapcsolatom korábban a Várossal. Több helyen voltam a megyében, előző munkaköreimmel kapcsolatosan, de Abonyban még nem. Élő kapcsolatom azóta van az abonyiakkal, mióta Pető Zsolt polgármester urat megválasztották, és a város belépett a TÖOSZ-ba. Hála Istennek nagyon aktívan részt vesznek a szervezet működésében. Tavaly év elején indítottuk a Kisvárosi Program Munkacsoportot, a Magyar Falu Program Munkacsoportunk mintájára. A pandémia közbeszólt ugyan, de ez a munkacsoport aktívan dolgozott ez idő alatt is, és Zsolt aktívan részt vett ebben a feladatban. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szakmai kérdésekben mindenben segíti az abonyi városvezetés munkáját. Ez egy jó dolog.

„A szövetségnek ez érdekképviseleten kívül a másik nagy feladata az, hogy szakmai segítséget is nyújtson tagjainak. A hazai nyolc országos önkormányzati szövetség közül mi vagyunk a legnagyobbak. 3178 önkormányzatnak több mint a fele, 1625 a mi tagunk. Nálunk kicsi településektől kezdve a megyei jogú városokon át a fővárosi kerületekig vannak tagjaink. Így nem egyszerű képviselni érdekeket, de mi információkat adunk, érdekes, gyakorlatot is bemutató képzéseket tartunk, fórumokat szervezünk. A tagság legnagyobb hozadéka a szakmai ismeretbővítés mellett az, hogy olyan információkhoz jutnak, melyeket az íróasztal mellett ülve nem biztos, hogy megkapnak. Fontos, hogy tagjaink egymással is találkoznak.

 

töosz

 

Másfél napos képzéseket szervezünk polgármesterek, városvezetők számára- melyek nyitottak, nem csak a tagjaink jöhetnek-, este kötetlenül beszélgetünk akár egy pohár bor mellett is. Döbbenetes élmény volt számomra, mikor az előző ciklus közepén az egyik polgármester azt mondta, hogy tudja ki a polgármester a szomszéd faluban, de nem tudja, hogy néz ki. Az, ami régen volt, hogy összejártak egymással a polgármesterek, ismerték egymást, az a mikrotérségi együttműködés egyre kevésbé jellemző. Azt gondolom, hogy ez nagyon nagy probléma. Tagjaink számát stabilan tartjuk, még akkor is, ha napjainkban meggondolandó a költségvetés helyzete miatt, hogy tud-e a tagsági díjra áldozni. Örülünk annak, hogy ezek szerint jó a szövetség megítélése, ha mégis „megéri” tagnak lenni. Hetente küldünk hírleveleket, kiadványokat készítünk, negyedévente küldjük a tagjainknak az Önkormányzat folyóiratunkat. Több fontos önkormányzati téma merült fel napjainkban, melyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ilyen az önkormányzati víziközmű vagyon, vagy az önkormányzati bérlakások tulajdonos akarata ellenére töerténő értékesítésének kérdése.”- mondta dr. Gyergyák Ferenc főtitkár a TÖOSZ működésével kapcsolatban.

  • Mennyire fenntartható most a pandémia következményeként történt elvonások miatt az önkormányzatok gazdálkodása?
  • Ha nem lesz pozitív változás 2022 végéig, akkor nem lesz egyszerű a helyzet. Eddig bírják kb. a tartalékokból fedezni a működésüket. Ugyanakkor az egyes önkormányzatok helyzete más és más. Vannak, akik helyzetükből adódó minimális saját bevételük miatt csak szinte állami finanszírozásból gazdálkodnak, míg másoknak nagyon sok saját bevételük van. A települési önkormányzatok kb. 10%-ának van jelentős helyi iparűzési adó bevétele. Ugyanakkor voltak, akiknek csak a gépjárműadó volt, mint saját bevétel. Ez nekik arra volt jó, hogy a tényleges költségek fedezetét kiegészítsék feladatfinanszírozásban az államtól kaptak támogatáson felül a kötelező közszolgáltatási feladataik ellátásához, vagy a helyi fejlesztések önerejéül szolgált ez a bevétel. Ezt elvonták, így vannak, akiknek nagyon hiányzik ez az összeg és nagy bajban vannak. Ott, ahol van egy minimális saját bevétel, ott van valamennyi mozgástér. Rákényszerülnek arra az önkormányzatok, hogy nem lehet a régi szisztéma szerint működni. Át kell gondolni, hogy mit hogyan, milyen költségráfordítással, hatékonysággal csinálnak, és mire adnak támogatást. Ez nem érinti jól a civil szervezeteket, de az egyesület az arról szól, hogy azonos érdeklődési körű emberek összeállnak, és összedobják a közös költségeket, hogy működtessék az egyesületet. Arra nem lehet ráállni, hogy csak támogatásból működjön, hogy azokat az önkormányzat, vagy más finanszírozza. Itt a tagoknak is zsebbe kell nyúlniuk. Itt a civil szervezeteknek is meg kell érteniük, hogy nincsen annyi önkormányzati forrás, a kötelező feladatokat meg el kell látni. A helyi önkormányzat pedig a helyi közösség építése érdekében száz százalékban nem engedheti el a civil szférának a kezét. Borzasztó kényes kérdés, mert szavazatokról beszélünk. Tehát a kihatása szavazatok elvesztése lehet. Ugyanakkor nem azért kell támogatni a civileket, hogy ezzel szavazatokat „vásároljon” az önkormányzat. Nagyon sok pozitív példát lehet látni az önkormányzatok és civilek, valamint gazdasági szereplők közti együttműködésben.
  • Milyen manapság a jó városvezetés?
  • Nagyon fontos kérdés, hogy egy városvezetőt csak a választási kampányban lehet-e látni és ügyfélfogadási időben, vagy egyébként is meg lehet szólítani és lehet vele beszélgetni. A koromból adódóan én már az előző rendszerben is dolgoztam, voltam vb-titkár is, mely hasonló a jegyzőséghez, ez egy szakma. A tanácselnököm akkor azt mondta, hogy neki 40%-ban kell bent lennie a hivatalban, 60%-ban a faluban és hivatalos helyeken. Nekem pedig azt tanácsolta, hogy 60%-ban kell bent ülnöm, 40%-ban a faluban, de nem kocsival, hanem gyalog, mert így lehet megismerni a lakosok problémáit. Ez mára is igaz, ha nincsen meg a kommunikációs kapcsolat a lakossággal, akkor borzalmasan „félre tud menni” az önkormányzat.
  • Mit gondol Budapest és Pest megye különválásáról? Mennyire lesz ez jó a megyei önkormányzatnak?
  • Budapest elvált Pest megyétől, az új uniós ciklusra. Korábban Pest megye sok forrástól elesett, mert nem volt kedvezményezett a főváros jó mutatói miatt. Ez egy jó döntés véleményem szerint, hiszen a megyei településeknek teljesen más problémáik, működési aspektusaik vannak, mint Budapestnek fővárosi önkormányzatként. Almát és körtét összerakva vegyes kompót lesz belőle, de nem biztos, hogy jól sikerül. A Pest megyei települések döntő többsége tapasztalatom szerint pozitívan látja, hogy elváltak Budapesttől, látják a kitörési lehetőséget. Szükséges, hogy egy településnek legyen tudatos koncepciója arra vonatkozóan, mit akar elérni, mit szeretne fejleszteni, és ehhez kell ragaszkodni. Ha tetszik, ha nem, ebbe forrásokat kell beletenni. Az nagyon fontos, hogy amikor megnyílik egy pályázati lehetőség, már legyenek kész projekttervek, legyen mit elővenni, és gyorsan benyújtani. Nagyon rövid pályázati határidők vannak, és ha a megjelenéskor akarja kidolgozni az önkormányzat a projektjét, akkor az nem fog menni. Kell, hogy legyen mindenkinek már kész településfejlesztési koncepciója, és így figyelje a pályázatokat. Mi már most azt sugalltuk tagjainknak, hogy nézzék, hogyan formálódnak az egyes pályázati programok, mint a TOP+. Ilyenkor már el kell kezdeni lobbizni, hogy milyen helyi lehetőségek kerüljenek bele. Mi a szövetség részéről is folyamatosan egyeztetve teszünk javaslatokat. Ugyanezt az érdekérvényesítést a polgármestereknek is meg kell tenniük, mert a minisztériumban nem biztos, hogy fogják tudni, hogy az adott településkörzetben ténylegesen mire van igény. Elnézést, de sajnos a Budapest vége tábla másik oldalát nem mindenki ismeri.
  • Ön Abonyban tartott képzést. Milyenek a tapasztalatai?
  • Az abonyi képzés azt gondolom, hogy nagyon jól sikerült, az abonyi polgármesteri hivatal munkatársai interaktív módon kapcsolódtak be. Voltak olyan részek is, ahol nekik kellett beszélniük. Azt gondolom, hogy a legrosszabb előadás az, ha csak egyoldalról megy a kommunikáció, ez nem ilyen volt. Az önkormányzati működésről, képviselő-testület, bizottságok, polgármester, jegyző, hivatal, előterjesztések, testületi döntések, határozatok fajtái, rendeletalkotás, illetve átruházott hatáskörben hozott döntések voltak a képzés témái. Ezen kívül az önkormányzatok működését érintő legfontosabb jogszabályokról is beszéltünk, melyek a közfeladat ellátásával, az államháztartással, finanszírozással kapcsolatosak. Ennyi fért bele a hat órába. Nagyon örülök annak, hogy a kollégák „végig bírták”. Tudom, hogy tömény volt, hiszen ezt az anyagot egy fél évig tanítjuk a főiskolán, de annyit át lehetett adni, ami ad egy biztos alapot. Ha szükség van rá, továbbra is állok szíves rendelkezésükre, meg lehet keresni úgy, ahogyan azt polgármester úr is megteszi. Nagyon pozitívnak tartom az abonyiakra nézve - és ezt mondtam is az előadás végén -, hogy kevés olyan önkormányzat van a nagy számokhoz viszonyítva is, ahol az önkormányzat vezetősége, és itt beleértem a hivatalt, polgármestert, a hivatal vezetőjét, a jegyzőt is, ahol figyelmet fordítanak arra, hogy bizonyos aktuális témákban helyben szervezzenek képzést a kollégáknak. Sokkal könnyebb helyben egy csapatnak szervezni, mint egy-két kollégát elküldeni valamilyen ágazati képzésre. Ez azért is jó, mert ennek csapatépítő, összekovácsoló szerepe van. Az rendben van, hogy egy hivatalon belül dolgozunk, de különböző szobákban és nem biztos az, hogy gyakran összejárunk. Ha össze vagyunk zárva, megismerjük egymás véleményét. Én azt mondom, hogy dolgozni csakis úgy lehet a közigazgatásban, ha folyamatosan képezik magukat a munkatársak, és nem csak a hivatali dolgozók, hanem a képviselők, polgármesterek is. Szerencsés lenne, ha rádöbbennének egyes képviselők, hogy nem a testületi ülésen kell először elolvasni az előterjesztést. Országosan erre is több példa van. Sajnos most is vannak olyan képviselők, akik nem készülnek fel. Egy felkészületlen képviselővel hatékonyan, helyesen döntést hozni nem a legkönnyebb.
  • Mi nagyon várjuk az úgynevezett Kisvárosi Fejlesztési Programot, melyet a Magyar Falu Program mintájára vezetnek be. Mennyire vették figyelembe ennek kidolgozásakor az Önök javaslatait és mikorra várhatók a pályázati felhívások?
  • Meglátjuk, hogy mi lesz a TOP+-ban, akkor fog kiderülni. Az biztos, hogy a Magyar Falu Programban nagyon sok javaslatunkat beépítették. Az, hogy a mi javaslatainkból mi valósul meg az új programban, amely az 5-20.000 fős településeknek szól, az politikai akarat kérése. A TÖOSZ a szakmai javaslatait letette az illetékesek asztalára, honlapunkon is mindenki számára elérhető. Bízzunk benne, hogy minél több dolog kerül bele a kormányzati programokba. Ha egy politikus felelősen gondolkodik, akkor rá fog jönni, hogy ezek a kisvárosok azok, amelyek a térségre is kihatással vannak. Kiemelt szerepe van a járásszékhely városoknak. A TÖOSZ-on belül is szeretnénk egy járásszékhely város tagozatot kialakítani. Az lenne a cél, hogy jó minőségű közlekedéssel, gyors eléréssel tudjanak közszolgáltatásokat igénybe venni a térségi lakosok a kisvárosokban. Ez erősíti a kisváros és a környező falvak népességmegtartó erejét. Én az élhető települések pártján vagyok, ami minőségileg jóval több, mint a lakható település.
  • Mennyire fogtak össze az egyes önkormányzatok a koronavírus járvány idején?
  • Az összefogásról el kell mondanom, hogy a pandémia kezelésében az egymás melletti önkormányzatokat, főleg a kisebbeket összehozta a járvány elleni védekezés. Rengeteget lehetett egymástól tanulni, mi is összegyűjtöttük a jó gyakorlatokat. Én azt mondom, hogy egy bizonyos témában lehet szövetséget létrehozni, ez összekovácsolja az önkormányzatokat. Az önkormányzati bérlakások „kényszerértékesítése” témában és a víziközmű társulatok működtetése kérdésében most nagyon egységes az álláspont. Az önkormányzati víziközmű társulatokat meglátásom szerint a szolgáltatási díjak befagyasztásával alulfinanszírozták, a bevezetett vezetékadó és működési kiadások növekedése miatt egyre inkább veszteségessé váltak, a tulajdonos önkormányzatok költségvetési helyzetük miatt nem tudtak törzstőkét emelni, és nem kaptak állami támogatást, szemben az állami tulajdonú víziközmű társulatokkal. Így leamortizálódtak és nem a tulajdonos önkormányzatoknak felróhatóan. Az alapközműveket véleményünk szerint a településeknek kellene működtetniük, az árképzés felügyelete és egyéb szabályozás maradjon az államé. Szeretnénk ebben a témában összefogni az érintett önkormányzatokat. Cél, hogy náluk maradnának ezek a közművek, és ugyanakkor megkapják a központi támogatást.
  • Lenne ismét jegyző?
  • Nem hiszem. Ez teljesen más környezet, mint amiben én dolgoztam egykor. Korábban jegyzőként jobban lehetett alkotni, most az igazgatási feladatok mellett a jegyzőnek inkább, ugyanúgy, mint a polgármesternek, településmenedzseri feladatai vannak. Ha településfejlesztési menedzser szeretnék lenni, akkor igen, ha igazgatási szakember, akkor nem. Ha most kezdenék, biztosan nem lenne furcsa, de én negyven éve kezdtem a szakmát.
  • Mit üzen az abonyiaknak?
  • Abony akkor lesz igazán nagyon jól élhető település, ha az itt élő emberek továbbra is példásan összefognak, tesznek érte. Ebbe az összefogásba beleértem az önkormányzatot, a civil szervezeteket, és a gazdasági szereplőket is. Úgy nem lehet élhető települést csinálni, hogy arra várok, hogy majd valaki helyettem megcsinálja. A TÖOSZ az, amit a tagok, polgármesterek beletesznek. Egy település is az alapján működik, amit az ott élő lakosok beletesznek, mindenki a saját habitusa és képessége szerint. Jó összefogást kívánok az abonyiaknak!

Lejegyezte: Lőrinczy Veronika

506 alkalommal

Közelgő programok

Nikola TESLA: Végtelen energia
Dátum 25.07.2021 20:30 - 23:30
Strandmozi
31.07.2021 20:30 - 21:00
Tarka borjú főzőverseny
07.08.2021 06:00 - 20:30
TÓ PARTY- KOZMIX
07.08.2021 20:00 - 23:30