Kedves Vendégeink!
A kultúra egyike azon tulajdonságainknak, amely emberi létünk minőségét meghatározza. Nagyon sok tudományos szaktekintély próbálta meghatározni azt, hogy mit is jelent a kultúra, mit foglal magában, miért fontos, hiszen mindennapi szóról van szó. Hogyan lehet megfogni egy olyan, látszólag elvont fogalmat, amely átszővi az életünket, mindennapjainkat? A kultúra szellemi és fizikai reakciók összessége. A kultúra lenyomatai a könyvtárak, színházak, a múzeumok, a levéltárak. A kultúra egy olyan fontos emberi igény, szükséglet, amelynek kielégítése a jobb, élhetőbb életet biztosítja. A szürke hétköznapokból kikapcsol. Benne rejlik a múltunk, a jelenünk és a jövőnk.
A Magyar kultúra napja a legismertebb magyar költemény megírásához kötődik, amellyel valamennyi városi rendezvényünk kezdődik. A sorai a magyar ember kulturális identitásának alappillérei. A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza. A katolikusoknak és a reformátusoknak is saját néphimnuszuk volt. Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz szövegének megírását szatmárcsekei magányában. Nem tudhatta a költő, hogy a keretes szerkezetű, Istenhez szóló imádsága a magyar nép legfontosabb és egyik legismertebb költeményévé válik.
Az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz 1989-ben jogszabályi védelem alá került és az alkotmány szövegének a része lett. Megszületése, január 22-e pedig a Magyar Kultúra Napjává vált.
A magyar kultúrának nem csupán fogyasztói, hanem előállítói is vagyunk – különösen itt, a művelődési házban. A Magyar Kultúra Napján kerül átadásra az „Abony Közművelődéséért” díj, amelyet Abony Város Képviselő-Testülete kollégámnak, Debreczeni-Bakos Melinda Ágnesnek ítélt meg.