Ahogyan arról beszámoltam, Skrzyszów lengyel testvértelepülésünknek nyújtunk segítséget az ott tartózkodó ukrán menekültek ellátásában. Április 12-én Csanádi Csabával, a Településfejlesztési Osztály vezetőjével ültünk kisbuszba és vittük el a „barátság adományait”.
Ottani barátainktól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a mintegy 3300 lakosú lengyel faluban jelenleg összesen 160 ukrajnai menekült tartózkodik. Az orosz- ukrán háború kitörése óta mintegy 500 menekültről gondoskodtak a településen lengyel barátaink. Ők nők és gyermekek. A segítségre nagy szükség van, tekintettel arra, hogy a település saját költségvetéséből és a helyi lakosság segítségével látja el az ukrajnai menekülteket.
A most itt lakó embertársaink 1000 kilométer távolságból érkeztek, sajnos a falujuk teljesen elpusztult, így a nőknek és gyermekeknek nincs is hová visszamenniük. Őket önkormányzati épületekben szállásolták el, mindenben segítik őket. Ez azonban hatalmas áldozatokkal is jár, mind anyagi, mind pedig mentális téren.
Ezért kértem meg az önkormányzat tagjait, a Polgármesteri Hivatal és intézmények munkatársait, hogy adományaikkal segítsenek. Ezek a felajánlások értek célba április 12-én. Köszönöm mindenkinek a támogatást! Jó érzés volt megélni azt a helyszínen, hogy lengyel barátaink végtelenül hálásak voltak a segítségért, azért, hogy gondoltunk rájuk.
Én azt vallom, hogy nem csak a jóban kell osztoznia a barátoknak, hanem a gondokból is ki kell vennünk részünket. A magyar- lengyel valóban két jó barát, ahogyan azt a mondás is tartja. Tisztelettel szeretném megköszönni a felajánlók segítségét, és azt, hogy Bátori Zsolt, a Szolnoki Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mindenben segít bennünket a lengyel testvérvárosunkkal való kapcsolattartásban.