Ugrás a tartalomhoz
Szechenyi Terv Plusz
2022.05.30 H.

Hősök Napja- Beszéd

A Nagytemetőben az emlékműnél rendezték meg a mai napon a Hősök Napi megemlékezést.

Beszédet mondott Szendrei- Juhász Ágnes, a Kinizsi Pál Gimnázium igazgató- helyettese, történelem szakos tanár. Wass Albert versét szavalta el Tánczos Ildikó a helyi gimnázium tanulója. A megemlékezés végén megkoszorúzták az emlékművet.

A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.

 

Az alábbiakban Szendrei- Juhász Ágnes emlékező beszédét olvashatják:

Tisztelt megemlékezők!

A Magyar Hősök Emléknapján megemlékezéseket tartanak országszerte, így tisztelgünk, azok előtt a magyar katonák előtt, akik az első és a második világháború, valamint az 1956-os forradalom idején, megvédték az országot. A hősök emlékünnepének eredete egy 1917-es törvénycikkre vezethető vissza. 1945-ben még országszerte megtartották a hősök napját, de szerényebb keretek között és már nem számított nemzeti ünnepnek. Közel ötven évig csak titokban lehetett emlékezni, aztán 1989-ben ismét tarthattak nyilvános megemlékezést. Az Országgyűlés 2001-ben iktatta törvénybe a Magyar Hősök Emlékünnepét. Május utolsó vasárnapján rájuk emlékezünk.

 

Az első világháborúban, a császári és királyi hadvezetés, az egyik legmegbízhatóbb csapatoknak a magyar honvédhadosztályokat tartotta. Ezért sokszor a legveszélyesebb frontszakaszokra, áttörési pontokra őket állították. Érthető, ha emiatt nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint a Monarchia többi nemzetiségének katonái.

 

A legtöbb magyar alakulat az orosz, illetve az olasz hadszíntéren harcolt, és a harcok során többnyire elismerés övezte teljesítményüket. Különösen nagy veszteségeket könyvelhettek el a népfelkelő csapatok.

 

A történelmi Magyarország vesztesége, 660 ezer halott, több mint 800 ezer hadifogoly volt. Magyarázatul szolgál, hogy az agrárvidékekről eleve több embert mozgósítottak, ráadásul a magyar parasztság döntő többsége a gyalogság sorait gyarapította. Továbbá a magyar bakák iskolázottak és megbízhatók voltak, ezért a legfontosabb frontszakaszokon gyakrabban kerültek tűzvonalba.

 

Az első világháborúban, Abonyból nagyon sok fiatal vonult be katonának. „Örvendetesen tapasztalhattuk, hogy tartalékosaink és népfelkelőink semmi félelmet, sőt még rosszkedvet sem mutattak.” írta az Abony c. lap.

 

A helyiek is azt remélték, hogy „mire a falevelek lehullanak” szeretteik újra itthon lesznek. Ahogy telt az idő, tornyosultak a nehézségek, sok katonának maradt itthon egyedül a családja. Közben már hullani kezdtek a falevelek, de csak rossz hírek érkeztek.

 

1914-ben az abonyi polgári iskolát átalakították kórházzá, megérkeztek az első sebesült katonák. A háború, a vörös- és fehérterror borzalmai után, nagyon sok abonyi család siratta hozzátartozóit.

 

A II. világháború kezdetét számunkra, a lengyel katonák menekülése jelezte, akik közül többen Abonyban kaptak ideiglenes menedéket. Ugyanakkor nagy ütemben folyt a magyar hadsereg feltöltése, háborús létszámra. Egyre több abonyi fiatalember kapta meg a katonai behívót. Magyarország belépése után nem sokkal, nálunk is kézbesíteni kezdték az értesítéseket, hogy valamely apa, férj, fiú a fronton hősi halált halt.

 

Az abonyiakat a harci események, 1944-ben zavarták meg. A német megszállás hírét rettegés követte. A község felett bombázók húztak el, a Budapest-Szolnok főúton tankoszlopok vonultak. Az abonyi katonákat behívták a Magyar Királyi Bevonulási Központhoz. A járás mozgósítható állománya kb. 15 000 fő volt. A behívottak nagy része a frontra került.

 

Októberben Abonyban is megszólaltak a harangok. Drámai események helyszíne lett a főtér, menekülők áradata indult meg Szolnok és Cegléd felé. Szekerek, harci felszerelések, emberek.

 

A német alakulatok a község különböző helyein golyószórókat állítottak fel. Féltek a magyar katonák zendülésétől. A járás vezetői elrendelték Abony kiürítését. Az aljegyző azonban közölte, hogy a katonák nem hagyják el a posztjukat. A német bombatámadások és a németeket támadó szovjet harci gépek, nagy károkat okoztak. Sok magyar katona esett áldozatul Abony, Szolnok és Cegléd térségében.

 

Részt vettek abonyi katonák Erdély és a Délvidék megszállásánál. Illetve a keleti frontra is vezényelték őket. -30 °C hidegben, térdig érő hóban ásták be magukat a Don folyó partján. A szovjet ellentámadás óriási veszteséget okozott.

 

Az elégedetlenség, a demokrácia utáni vágyakozás érlelte az 1956-os forradalmat. Pesten az egyetemisták tüntetést szerveztek, kivonultak az utcára változásokat követelve. A tüntetés lövöldözésbe torkollott, elkezdődtek a harcok.

 

Abonyba is eljutott a forradalom híre. Az emberek a Tanácsházára mentek, kidobálták és meggyújtották az irodák jelentős iratanyagát. A szovjet emlékművet a tüntetők megrongálták. Decemberben kisebb összecsapás történt a község lakosai és a rendőrök között. Az itt tartózkodó honvédek a lakosság mellé álltak.

 

A Városháza előtt, az I. világháború hősi halottainak emlékműve őrzi, a több mint 400 abonyi katona emlékét. A másik emlékmű pedig, a II. világháborúban hősi halált halt, közel 1000 abonyi katonának és a hadi eseményekben elhunyt polgári áldozatoknak, állít emléket.

 

Tisztelt megemlékezők! A mának szóló elsődleges üzenet – számomra -, hogy a Hősök Napjával járó történelmi ismereteket át kell adnunk a felnövekvő nemzedéknek.

 

Szeretném, ha minél több diákot érdekelné felmenőinek a múltja, hogy így váljon személyessé a történelem. Vállaljanak önkéntes munkát megemlékezéseken, vagy a katona sírok gondozásánál. Segítsük ezzel egymás és a város munkáját.

 

Kívánom, hogy emlékezzünk együtt a Magyar Hősök Emléknapján is, hogy meg tudjuk találni példaképeinket nemzetünk, vagy éppen családunk nagyjai között.

 

Köszönöm Önöknek, hogy fontosnak érezték a részvételt ezen a rendezvényen.

 

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Abony, 2022-05-29

Szendrei-Juhász Ágnes




1620 alkalommal

Közelgő programok

Események nem találhatóak