A magtárba kerülve a tárolt szemesgabona bizony tovább él és lélegzik. Minél nedvesebb és melegebb a termény, annál intenzívebb lesz a “lélegzés”. Általánosságban elmondható, hogy a kicsépelt szemtermés rendszerint 16-17% nedvességet tartalmaz. Ha így kerülne a vagonokba vagy a zsákba, akkor rövid időn belül megpenészedne és befülledne.
Fontos a légzési folyamat
A gabonafélék szénhidráttartalma vízre és szénsavra bomlik a légzési folyamat alatt, valamint közben meleg fejlődik, ez azonban tovább fokozza az egész jelenséget. A termény az erős felmelegedés miatt barnul, ami az egész magon áthatol lassan. A nedves gabonában még “enzimtevékenység” is felléphet.
Ha erre nem figyelünk oda, a fokozott felmelegedés miatt a szemesgabona csírázását idézheti elő, ami még penészgombák fejlődését is eredményezheti. Ezért is fontos a megfelelő eljárás, amiben a Hevesgép termékei tudnak segítséget nyújtani.
A tapasztaltabb gazdák már megfigyelték, hogy az árpa és a zab héján sok penészgomba és baktérium található a kalászosok közül. Ha számukra megfelelőek a feltételek, a körülmények, gyorsan elszaporodnak, megtámadják a magvakat, ezzel nagymértékben csökkentve a sütőértéket és a csírázóképességet.
Ahhoz, hogy ezt az egészet megakadályozzuk, a 15% feletti nedvességtartalmú gabonát mindenképpen szárítani kell, valamint el kell távolítani a folyamat során a minőséget rontó idegen anyagokat is (mint például a gyommagvakat, gyommaradványokat).
A gabona tárolására az ideális paraméter a 13-14% nedvességtartalom, ilyenkor nagy tömegben, megromlás és melegedés nélkül biztonságosan lehet tárolni. Vannak olyan helyzetek, amikor ajánlott a gabonát alaposan megvizsgálni és meggyőződni a biztonságos tárolásról. A magtár hőfoka 14 Celsius-fok, a páratartalom pedig lehetőleg 50% kell, hogy legyen. Ezek a feltételek általában az aratás után nem adottak, ezért szárítóberendezésekre van szükség.
A szárítás alkalmazása
A lényege az, hogy nedvességet vonunk el a terményből párologtatással. A termény felületével érintkező levegő felmelegíti azt, elgőzölögteti annak nedvességét, a vízgőzt pedig elszállítja. Ezt szokás a szakemberek között “külső nedvesség” diffúziónak nevezni. A szárítás ezen szakaszában az anyag még nagy nedvességtartalommal rendelkezik. Adott légsebesség és hőfok mellett a száradás sebessége is állandó, az anyag hőfoka sem változik.
Mi az a termodiffúzió?
Ez a jelenség akkor alakul ki, amikor a nedvesség a jobban felmelegedett rétegekből a kevésbé melegebb rétegek felé irányul. Ezért is kell a gazdaságos szárítás érdekében mindig a szakemberek által ajánlott utasítások alapján üzemeltetni a berendezéseket. Természetesen ma már több módszer, alternatíva elérhető, ezekről érdemes bővebben tájékozódni.
Amennyiben kérdése merül fel, vagy gabonatechnika beruházást tervez, keresse bizalommal a Hevesgép szakembereit!