Ebben az évben online emlékeztek meg a városvezetés tagjai, valamint az Abonyi Lajos Művelődési Ház dolgozói, melyet az Abony.hu közösségi oldalon élőben közvetítettünk. Megemlékező ünnepi beszédet mondott Jandácsik Pál. Koszorút helyezett el az emlékműnél Pető Zsolt polgármester, Kókai- Dudinszky Mónika alpolgármester asszony, Dr. Egedy Zsolt alpolgármester, Fajkáné Hviszt Zsuzsanna az Abonyi Lajos Művelődési Ház vezetője és Korbély Csabáné a Humánpolitikai Bizottság elnöke.
A 2001. évi LXIII. törvény tette ismét hivatalos állami ünneppé május utolsó vasárnapját, mint a Magyar Hősök Napját. Egyúttal a megemlékezést a két világháború halottain túl kiterjesztette mindazokra, akik valaha akár katonaként, akár civilként a magyar hazáért áldozták életüket.
Eredete a régmúltra nyúlik vissza:
Az 1. világháború addig méreteiben nem tapasztalt borzalmas áldozatokat követelt. Abele Ferenc báró osztrák–magyar vezérkari alezredes 1915. július 19-én gróf Tisza István miniszterelnökhöz írt levelében kezdeményezte: „Az országgyűlés már most hozzon törvényt, amellyel az állam minden községében (…) kőemléket állít, amelyre (…) elesett hőseit névszerint bevési…”. Abele alezredes kezdeményezéséhez 1916-ban elnyerte Zita királyné támogatását is. Ilyen előzmények után született meg az 1917. évi VIII. törvénycikk, amely elrendelte: „Minden község (város) (…) méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül (…) a hazáért életüket áldozták fel.” Az emlékművek állítása már a háború alatt elkezdődött.