Bihari János Zeneiskola Alapfokú Művészeti Intézmény

KIVÁLÓRA MINŐSÍTETT ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

A Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolának meghatározó szerepe volt és van Abony város művészeti-szellemi életében. Az abonyi Bihari János Zeneiskola 1952-ben az ország első falusi zeneiskolájaként nyitotta meg a kapuját a tanulni vágyók előtt. Jelenleg 14 tanszakon (zongora, hegedű, gordonka, gitár, furulya, fuvola, klarinét, trombita, harsona tenor-tuba, kürt, ütő, szolfézs-zeneelmélet) foglalkoznak a gyermekek művészi képzésével, nevelésével. Az intézményben nagy múltú fúvós és vonós zenekar működik.

A Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola feladata az alapfokú művészetoktatás, a zeneművészet oktatása. A művészetoktatás lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai illetve szakiskolai továbbtanulást, pályaválasztást. A nevelőtestület a hangszeres tudás elsajátítása mellett a gyermek teljes körű fejlesztésére és olyan közeg megteremtésére törekszik, amelyben a zene szeretete természetes, hozzájárulva ezzel a harmonikus, érzelem gazdag személyiség kialakulásához. Az intézmény mindennapjait meghatározó elvek, módszerek és az itt oktató pedagógusok elkötelezettsége biztosítja a hatékony ízlés- és emberformáló tevékenységet, a művészetek szeretete által boldogabbá váló generáció felnevelését.

Az intézmény telephelyei:

• 2740 Abony, Báthory János utca 2.
• Gyulai Gaál Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2740 Abony Kálvin J. u. 11.
• Somogyi Imre Általános Iskola 2740 Abony Szelei u. 1.

A Zeneiskola, mint alapfokú művészeti iskola sajátos helyet foglal el a közoktatás rendszerében.

A legfontosabb kritériumokat a Nemzeti Köznevelési Törvény 16.§-a tartalmazza:

16. §
(1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra.
(2) Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, amelynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon, zeneművészet, képző- és iparművészet, báb- és színművészet, táncművészet ágakban folyhat. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet.
(3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

A művészeti nevelés alapvető minden gyermek fejlődésében. Ez a képzés azért fontos a fejlődő gyermek nevelésében, mivel a művészet és a művészeti nevelés elsődleges értékei egybeesnek alapvető értékeinkkel. Az alapfokú művészeti iskola egyike azoknak a nevelési színtereknek, ahol a nevelés hatékonyságának függvényében értékek jönnek létre. Mivel a művészeti oktatásnak képességfejlesztő és értékközvetítő, speciális szakirányú tehetséggondozó és személyiségfejlesztő hatása van, ennek megfelelően egy művészeti tárgyakat oktató iskola profilja nem lehet egyoldalú tárháza egyetlen irányzatnak sem. Nevelési céljaink az egyéni és a közösségi nevelés útján teljesedhetnek ki. A művészetoktatás célja, hogy legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze az alapműveltségre építve az egyén képességeit, tehetségét, amely végezetül teljesedjen ki a közösségi formákon belül.

Ezek a képességek a következők:

• aktivitás,
• együttműködés,
• kreativitás,
• belső koncentráció (figyelem, munkamorál, kitartás),
• minőség felismerése,
• szereplési készség.

Mind olyan képességekre gyakorol fejlesztő hatást, amelyre az embernek a hétköznapi életben és munkájában egyaránt szüksége van. Ezeket a célokat pedagógusaink az alapfokú művészeti oktatás tantervein keresztül képesek teljesíteni úgy, hogy a tehetséges fiatalokat egy-egy területen magasabb művészeti szintre juttassák.

Ezeken belül kiemelt szempontok: művészeti készség fejlesztése, az elméleti oktatás fontos szerepe, nyitás a technikai fejlődés irányába, tehetséggondozás, nemzeti kultúra, népi hagyományok ápolása, megőrzése, hátrányos helyzetűek differenciáltabb fejlesztése.

A művészeti nevelés jelentősége az európai integráció miatt is megnőtt, hiszen az EU-hoz való csatlakozás feltételezte a közös európai kulturális szintet az oktatásban, módszerekben, tantervekben, pedagógiai ismeretekben egyaránt. Ennek következtében a művészeti iskola továbbképzési programjában is jelentős szerepet kap az új személyiség és képességfejlesztő pedagógiai módszerek megismerése. Kiemelt célként fogalmazódik meg a differenciált művészeti képességfejlesztés, ezen belül is a tehetséggondozás. Tapasztalatok szerint minden gyermekben szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek. Kérdés, hogy ezt környezete és mi, pedagógusok észre vesszük-e időben, és biztosítani tudjuk-e fejlődésüket. Tanáraink felelőssége ebben igen nagy. A művészeti iskola feladata, hogy megadjon ehhez minden szakmai hátteret, gondoskodjon az utánpótlásról, különböző módszerekkel és technikákkal keresse meg a tehetségeket, nekik színes képzési lehetőséggel biztosítsa a választást, az átjárhatóságot egyes szakok között, tágítsa látókörüket, adjon élményt.